Lehet, hogy az elhízás nem feltétlenül okoz betegségeket?

Az elhízást régóta tartják számon számos betegség rizikófaktoraként.

Mit tudunk a szakirodalomból az intuitív táplálkozásról?

Mint ahogy azt már említettem, az intuitív táplálkozás nem egy divathóbort.

Dobjuk el a távirányítót, jön az agyhullámmal irányítható tévé

Hamarosan új szintre emelheti a sorozatfüggők kényelmét a Netflix: a cég mérnökei ugyanis egy olyan eszközön dolgoznak, amelyen már az agyhullámaink segítségével választhatjuk ki a megnézni kívánt műsort – írja a Mashable .

Kiderült: nem áll le a testünk teljesen a halál után

Az élet még azután is tovább működik az emberi testben, miután halottnak nyilvánítanak valakit – állítja egy nemrég készült tanulmány a livescience szerint.

Sertés-ember hibridet állítottak elő amerikai kutatók

Amerikai kutatóknak először sikerült ember és sertés genetikai anyagából hibrid embriót, úgynevezett kimérát előállítani – számolt be a BBC . 

Tényleg csökkent a zöldségek és gyümölcsök tápanyagtartalma?

Biztos hallottuk már, hogy a mai modern mezőgazdaság által termelt zöldségek és gyümölcsök sokkal rosszabbak, mint a régiek.

Ásványvízzel az Alzheimer-kór ellen?

A legfrissebb statisztikai adatok szerint közel 44 millió embert érint közvetlenül az Alzheimer kór.

Megcsináltuk! Elpusztítottuk a világ felét

Ha az emberiség célja a Föld élővilágának és önmagának elpusztítása, nagyon jó úton jár: egyes területeken már 58 százalékos a siker. És úgy tűnik, a hátra lévő munka még könnyebb lesz.

Fiatal emberek vérét fecskendezték idős egerekbe – elképesztő, mi történt

Idős egereket fiatalítottak meg fiatal emberek vérplazmájával amerikai kutatók, az állatoknak javult az emlékezőképességük, kognitív funkcióik és fizikai képességeik is. A módszert jelenleg Alzheimer-kórban szenvedő embereknél próbálják ki a szakemberek.

Világra jött az első baba, akinek három szülője van

Megszületett a világon az első gyermek, aki háromszülős mesterséges megtermékenyítéssel jött a világra – adta hírül a New Scientist tudományos folyóirat.

Michael Faraday, az elektromosságtan megalapítója

“Semmi sem lehet túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, ha megfelel a természet törvényeinek.” 225 éve, 1791. szeptember 22-én született Newington Buttsban (ma Dél-London) Michael Faraday angol fizikus és vegyész, az elektromosságtan megalapítója.

Holdunk egy mesterséges égitest

Számtalan elmélet és dokumentumfilm készült már a Holdról.

Lehet, hogy megtalálták a második Földet, rögtön itt, a szomszédban

A Proxima b csak 4,24 fényévnyire van, miért ne néznénk meg?

Egy méltósággal bevégzett élet – 560 éve hunyt el Hunyadi János

560 évvel ezelőtt, Hunyadi János a nándorfehérvári győző 1456. augusztus 11-én Zimonyban, családtagjaitól és barátaitól övezve búcsút vett a földi élettől.

A szabadságharc végnapjai és a világosi fegyverletétel

1849 nyarán az Osztrák Császárságtól függetlenedő Magyarország katonai szempontból erősen szorongatott helyzetbe került. Bár a tavaszi hadjárat a főhadszíntéren a császári csapatok visszaszorítását, illetve Buda visszafoglalását eredményezte, az eseményekkel párhuzamosan Ferenc József osztrák császár és I. Miklós orosz...

Az ókortól Darányi Kálmánig – interjú Kerepeszki Róberttel

Kerepeszki Róbert a Debreceni Egyetem Modernkori Magyar Történeti Tanszékének oktatója, 2016 májusában sikerrel habilitált.

„Nem akarok az értelmiség tanára vagy moralista lenni” – interjú Anssi Halmesvirta finn történésszel

Anssi Halmesvirta a Jyväskylä-i Egyetem professzora, Magyarország rendszeres vendége. A mostanában Bibó István munkásságát kutató finn történésszel életéről, karrierjéről, a finn tudományos életről és készülő könyvéről Manhercz Orsolya és Varga Zsuzsanna beszélgetett.

Nándorfehérvár őrsége és ellátása 1456-ban

1456 nyarán a Konstantinápolyt elfoglaló II. Mehmed szultán rettegett hadai megjelentek Nándorfehérvár (Belgrád) falai alatt, hogy elfoglalják a nevezett végvárat. Egy vár/város ostroma során különösen nagy jelentősége van két tényezőnek. Először is mekkora katonai erő állomásozik az adott erősségben, továbbá milyen módon...

Új kérdésfeltevések a nőtörténetben – interjú Czeferner Dórával

Milyen út vezet a nőtörténeti kutatáshoz? Milyen fehér foltok vannak ezen a területen? Milyen módszerrel lehet ezeket kutatni? Czeferner Dórával, a Pécsi Tudományegyetem doktorandájával Vér Eszter Virág beszélgetett.

„Ami a tudományos pályámat illeti, inkább tanítvány vagyok, mint iskolateremtő” – interjú Barta Jánossal

Barta János a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének professor emeritusa, az MTA doktora. Egyetemi pályafutása alatt volt tanszékvezető, intézetigazgató, dékánhelyettes, nyugdíjba vonulása előtt közel egy évtizedig vezette a debreceni Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolát. 18. századi magyar és egyetemes történeti témákban...

Mit tudunk a szakirodalomból az intuitív táplálkozásról?

Mint ahogy azt már említettem, az intuitív táplálkozás nem egy divathóbort.

Az Egri csillagoktól Szulejmán sírjának megtalálásáig

Fodor Pál történész, turkológus, a török hódoltság korának nemzetközileg elismert kutatója, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a tudományos közélet aktív szereplője.

„Mindenért meg kell küzdeni, nincsenek ingyen eredmények” – interjú Vizi László Tamással

Vizi László Tamás a Kodolányi János főiskola oktatási rektorhelyettese, főiskolai tanár.

Pillanatképek a Nagy Háborúból – A harctéri naplótól a tankönyvekig

2016. május 14-én, a mostoha időjárás ellenére is sikeres kulturális délután részesei lehettek a megjelentek Baján, amely során három történész (Albert B. Gábor, Katona Csaba, Szőts Zoltán Oszkár) öt ismeretterjesztő előadását hallgathatták meg. A rendezvény a „Bácskaiak a bácskaiakért történelmi esték. Pillanatképek az...

Modern első világháborús kiállítás nyílik a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban

A Hadtörténeti Intézet és Múzeumban 2016. május 20-án nagyszabású új, első világháborús állandó kiállítás nyílik az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával.

Száz éve hunyt el Görgei Artúr – interjú Hermann Róberttel

Hermann Róbert történész, a HM HIM parancsnokának tudományos helyettese, a Károli Gáspár Református Egyetem Történettudományi Intézet vezető egyetemi tanára, a Magyar Történelmi Társulat elnöke.

Visszapillantás a „szavak háborújára”

Az Országos Széchényi Könyvtár április 5-én rendezte meg a Propaganda az első világháborúban című kiállítása záróeseményét, melynek során a kiállítás kurátorai és más szakértők bemutatták és egyben értékelték az egy kiadványban megjelent kiállítási katalógust és tanulmánykötetet.

Mennyire érted a kutyanyelvet? - Hasznos

A kutyák nem tudják szavakkal kifejezni magukat, de testbeszédük nagyon sok információt közvetít.

Vajon felismerik-e kutyáink az érzelmeinket? - Hasznos

Partnerünk, az ELTE Etológia Tanszéke a Családi Kutya Program keretében 127 résztvevő kutya-gazda páros közreműködésével arra a kérdésre kereste a választ, hogy a kutyák vajon felismerik-e az emberi érzelmeket? Különbséget tudnak-e tenni az emberi arckifejezések között, hogyan választanak két tárgy közül, amelyekhez a gazda...

Nemzetközi perspektíva hallgatóként is. – Beszámoló az ISHA egri rendezvényéről.

Az International Students of History Association magyar tagjai Egerben, az Eszterházy Károly Főiskolán tartották az éves konferenciára felkészítő ún.