Miért raknak olcsó, kínai kvarcjátékokat a luxusautókba?

Geoff Teehan twittelte a következő képet azzal a kísérőszöveggel, hogy "ezzel a UI-jal érkezik egy vadiúj, 200 ezer dolláros Ferrari". Aztán belejött a témába, és elkezdte posztolgatni a mindenféle autók vezérlőpultjait. A mindenki által ismert iszonyatos user interface-eket. Itt egy hasnló árkategóriájú McLaren, egy 450 ezer dolláros Rolls-Royce Phantom, ez meg egy egymillió dolláros Pagani Huayra. Aztán beposztolja a saját kocsijának a kijelzőjét is. És megállapítja a tényt: tök mindegy, hogy mennyibe kerül egy autó, UI szempontból mind fos. Sőt: FOS.  Tökéletesen érthetetlen, hogy az autógyártó cégek hogyan voltak képes megmaradni ezeknél a kínaipiaci tamagochi játékoknál felfedezhető interfészeknél. Elbonyolított menüstruktúrák, nap használat során érdektelen adatok és információk tömkelege, botrányos vizuális kultúra, fizikai gombok közé nyomorgatott, rossz szögbe beragasztott kijelzők.  Ezeken az interfészeken lehet a legjobban lemérni, hogy mennyit is fejlődött az interfésztervezés az elmúlt tíz évben. És ha azt gondoljuk, hogy majd az olyan ifjú titánok, mint amilyen a Tesla, majd forradalmat hoznak ezen a területen, hát ne legyünk nagyon bizakodóak. Bár egy Ferrarihoz vagy Rolls-Royce-hoz képest valóban forradalmi az előrelépés: