Melyik világítást válasszam?
Figyelem, a cikkben használt szavak egy része rossz lesz. Nem csúnya, nem rosszul hangzó, hanem olyan, ami az adott helyzetben pontatlan. És hogy miért ez az őszinteségi roham? Mert biztosak vagyunk abban, hogy néhány világítástechnikai mérnök és olvasószerkesztő olvasónkon kívül a többség ugyanazokat a hibákat ejti a mindennapokban, mint mi.
1880-ban minden egyszerű volt még. Tudósok ugyan már közel száz éve kutatták a mesterséges elektronikus világítás lehetőségét. Többen jutottak jó megoldásra, de szabadalmaztatni és iparszerűen gyártani Thomas Alva Edison volt képes a saját megoldását. Edison nevét azóta is őrzi az ipar, az E27-es és az E14-es izzófoglalatban azt jelzi, hogy Edison szabvány szerinti.
Elhangzott viszont az egyik fontos szó. Az izzó. Kezdetben csak ez a mesterséges fényforrás létezett. A nevét a működési elve után kapta: vákuumban izzik valamilyen izzószál. Kezdetben ez szén volt, de Just Sándor magyar és Franjo Hanaman horvát kutató rájöttek, hogy a wolfrám szál jobban működik.
Az alakjuk után ezeket szokás villanykörtének is nevezni. De attól, hogy valaminek körte alakja van, még nem biztos, hogy izzólámpa. Illetve más formájú izzók is léteznek. Szóval a villanykörte szóval is mellé tudunk lőni.
A következő lépés a fénycsövek megjelenése volt, amelyeket a köznyelv neoncsőnek szokott nevezni, bár a fénycsövekben lévő gáz nem szükségszerűen neon. Még a megmaradt utcai neonfeliratokban sem, nemhogy a beltéri világításra használt csövekben. Sokkal valószínűbb, hogy argongáz és higanygőz keverékét tartalmazzák a hengerek. Az ismét csak izzónak nézhető és gyakran annak is nevezett kompakt fénycsövek szintén nem neonnal működnek, azonban ezekre is igaz, hogy energiatakarékosabbak, mint a hagyományos izzólámpák. A hagyományos hosszú fénycsövekkel szemben pedig nem is vibrálnak, így kevésbé terhelik a szemet.
Az aktuális technológia pedig a LED, ami nem is izzik, de legalább kapható körte alakban is. Ezekben nagy fényerejű világító diódák alakítják át az elektromos áramot fénnyé nagy hatékonysággal. LED-ből több kiszerelés létezik: van olyan, kukoricacsőre hasonlító, ami tele van műanyaggal és emiatt csak kis része újrahasznosítható. És létezik olyan, aminek a belsejében izzószálhoz hasonló elektronika található, amiből ugyanúgy kinyerhetők a nyersanyagok, ha majd elromlik, mint egy régi 60 wattos körtéből.
Mit használjunk, ha teljesen pontosak akarunk lenni? A lámpa szó megteszi. Ma megéri filament-es LED-et venni, különösen, ha érdekel a környezetvédelem, ez az a jól újrahasznosítható verzió, amiről fent írtunk. De ha szaküzletben vásárlunk – ahová később a kiégett izzót, elromlott lámpát is vissza lehet vinni és nem kell külön megkeresni, hogy hol van az országban telepített 14 ezer lámpahulladék leadóhely egyike – akkor kérhetünk akár LED-izzót vagy halogénes körtét is. Ha nem is fogalmazunk pontosan, az eladó érteni fogja, mit szeretnénk. Vagy visszakérdez.
Forrás: Lámpahulladék.hu
Új hozzászólás