Az idei első féléves 82,6 százalékos államháztartási hiány nem számít magasnak, és ezúttal is a szokásos lefutás jellemzi hiányt, vagyis az első félévben magasabb a több kiadás miatt, de év végére "kisimul" – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn este a Hír TV Magyarország élőben című műsorában.
Varga Mihály hozzáfűzte: nemcsak Magyarországon, hanem több közép-kelet-európai országban, például Lengyelországban is hasonlóan futnak le ezek a költségvetési folyamatok.
Az NGM hétfőn közölte, hogy az államháztartás központi alrendszerének első hat havi hiánya 813,7 milliárd forint volt, az éves előirányzat 82,6 százaléka.
Varga Mihály megismételte, hogy továbbra is 2,9 százalék az éves hiánycél, amit a kormány garantál. "Ennek érdekében akár évközben is hajlandóak vagyunk lépéseket tenni" – fogalmazott, hozzátéve: a kabinet az előző három évben is bebizonyította, hogy tartani tudja a hiánycélokat. A múlt héten bejelentett 110 milliárd forintos zárolás is biztosítja a 2,9 százalékos hiány megvalósítását – mondta.
A miniszter a zárolással kapcsolatban kiemelte: a kormány önmagán spórol, vagyis az intézkedés nem érinti a lakosságot, a családokat, a vállalkozókat vagy az önkormányzatokat. A zárolást idén októberben-novemberben vizsgálják felül – tette hozzá.
Varga Mihály kitért arra is, hogy a tárcavezetők maguk döntenek arról, a keretösszegen belül hogyan osztják fel a zárolást, de alapelv, hogy az a lakossági kifizetéseket közvetlenül nem érintheti. A zárolás két legnagyobb eleme a beruházási alap és a rendkívüli kormányzati intézkedések alap zárolásai, utóbbiból 20 milliárd forintot zárolnak – fejtette ki.
Azokra az ellenzéki kritikákra, amelyek szerint ez megszorítás, Varga Mihály kiemelte: a zárolás takarékossági intézkedés, nem megszorítás. Amikor az emberektől a Bajnai-kormány idején egyhavi nyugdíjat vagy egyhavi jövedelmet vettek el, az megszorító intézkedés volt, "húsba vágott", éppen úgy mint korábban a Bokros-csomag – jegyezte meg.
Az Orbán-kormány intézkedései ezzel szemben nem érintették a lakosságot ilyen direkt módon, és a kabinet igyekezett olyan lépéseket tenni, amelyeknek eredményeképpen mindenki részt vesz a közteherviselésben – hangsúlyozta. A különadók bevezetése azt mutatta, hogy olyan szektorokat is be lehet vonni a közteherviselésbe, amelyek eddig nem vettek részt benne.
Varga Mihály ismertette, hogy a közmunkára fordítandó 47 milliárd forintos többletforrás nem volt betervezve a költségvetésbe, de megvan a fedezete, a zárolás egyik oka éppen a program sikeres továbbvitele volt.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn Budapesten újságírók előtt azt mondta, a vidékfejlesztésre fordítható uniós forrásoknak kifejezetten a munkahely- és a lehetőségteremtés lesz a célja a következő hét évben, a kormány ennek jegyében rendezi át a korábbi uniós támogatási gyakorlatot és rendszert. Varga Mihály ezzel kapcsolatban szintén kiemelte: a támogatási rendszer átalakításának célja, hogy a magyar mezőgazdaság több embert legyen képes ellátni és foglalkoztatni. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy "el tudjuk képzelni olyan átalakítását a magyar mezőgazdaságnak, a nagyüzemi foglalkoztatásnak, amelynek a végén ezek a nagyüzemek még többlettámogatáshoz is tudnak jutni".
Elmondta, hogy a szabályozás "még nincs kőbe vésve", a részletszabályok kidolgozása folyamatban van.
Kitért arra is, hogy a devizahitelek ügyét, beleértve a forintosítást is, az idén le kell zárni. Úgy vélte, a pénzügyi év lejártához – ez december 31., január 1. – kell kötni a "fordulópontot". A szabályokat az idén meg kell hozni, az ősszel el kell számolniuk a bankoknak az ügyfelekkel, egy-két hónappal később pedig a forintosítás szabályait kell a parlamentnek elfogadnia – jelezte Varga Mihály.
Hozzáfűzte: október-november folyamán lehet majd konkrétumokról – egyebek között az átváltási árfolyamról – beszélni a forintosítással kapcsolatban.
csak akkor volt magas amikor a Gyurcsányéknál volt ennyi igaz ? !