Kövér: A mai magyarok idejében teljesedhet be 1956 győzelme

A mai magyarok idejében teljesedhet be az 1956-ban a tankokkal eltaposott és vérbe fojtott magyar szabadságharc győzelme – mondta hétfő este Kövér László, az Országgyűlés elnöke a forradalom kitörésének 59. évfordulója alkalmából a Párizsi Magyar Intézetben rendezett ünnepi megemlékezésen.

A házelnök szerint a magyar szabadságharcok történelmi körülményei évszázadonként változtak, ám kiváltó okuk mindig "a nemzeti önrendelkezési akaratban fogant szabadságvágy és a társadalmi igazságosság iránti vágy" volt, a hatás pedig mindig "a legyőzetve való győzelem" lett.

Kövér László emlékeztetett arra, hogy a XVIII. században a Rákóczi szabadságharcát legyőzte az idegen túlerő, ám a magyar néplélekben ekkor megerősödött szellemi és politikai önrendelkezési vágy győzelemre segítette a magyar reformkort, amelynek következményeként 1848-ban közjogilag is testet ölthetett a magyar politikai önrendelkezés. A XIX. században Kossuth levert szabadságharcát is túlélte a magyar polgári gondolat, később pedig "a Trianonban megcsonkított magyarság" Európa élvonalába tudta emelni "az 1920-ban ellenségei által életképtelennek szánt magyar államot".

A XX. század "legyőzetve is győztes magyar szabadságharca" Kövér László szerint 1956-ban volt: erejét a korábbi évszázadok szabadságharcaiban kikristályosodott nemzeti szabadságvágy és társadalmi igazságvágy páratlan összefonódása adta, de Moszkva és Washington geostratégiai játszmájában ez volt a leginkább legyőzetésre ítélt forradalom, amelyet a szovjetek vérbe fojtottak, a Nyugat pedig cserbenhagyott.

"Mi abban hiszünk, hogy az 1956-ban a tankokkal eltaposott és vérbe fojtott magyar szabadságharc győzelme a XXI. században, a mi időnkben, a mai magyarok idejében beteljesedik" – hangsúlyozta a házelnök, aki szerint "a nemzeti szabadság és a társadalmi igazság kötelékei ismét egybefonhatóak", s "csak ezen erős kötelékek tudják összefogni a magyar nemzetet, és megerősíteni a magyar államot". Kövér László szerint ezt a célt szolgálta az 1990-es rendszerváltoztatás, és ezt a célt szolgálja a 2010 óta hatalmon lévő kormányzat is.

A házelnök szerint az 1956-os menekültek és az illegális bevándorlók között párhuzamot vonni "történelmileg téves, politikailag hazug és a magyarságot mélyen sértő kísérlet", miután a magyar menekültek olyan "európai áldozatok voltak, akik hittek és osztoztak az euroatlanti civilizáció értékeiben, akik Európától az Egyesült Államokon keresztül Ausztráliáig integrálódni akartak és tudtak az őket befogadó társadalmakba, akik menekültként nem sértették meg a befogadó országok törvényeit, hanem maradéktalanul betartották azokat".

Kövér László úgy látja, hogy az 1956-os forradalom és a jelenlegi európai válságaink között inkább az okokat illetően érdemes történelmi párhuzamot keresni, mégpedig "a nemzeti megaláztatásban, az egyéni és közösségi méltóságtól való megfosztásban, szociális sanyargatásban és bomlasztásban".

Míg 1956-ban mindezt a magyarokkal "a totalitárius diktatúra" tette ezt, addig azok, akik "napjainkban a globális együttműködés szükségszerűségével és a szabad piacgazdaság elveivel súlyosan visszaélve el akarják törölni Európa nemzeti hagyományait és kétezer éves civilizációs normáit", valamint "az európai nemzetek identitásának elfojtására, a nemzeti kultúrák szétporlasztására és az európai nemzeti államok elsorvasztására törekednek", azok valójában "megalázzák az európai embereket, és súlyosan aláássák a demokráciába vetett hitüket" – fogalmazott Kövér László.

A nemzeti megalázás és szociális kifosztás múltbeli magyar tragédiájára és jelenkori európai veszélyének érzékeltetésére a házelnök Thomas Mann 1938-ban "egy másfajta totalitarizmus kibontakozásának idején" írt intelmét idézte, miszerint "ha az európai humanizmus képtelenné vált arra, hogy eszméit harcias formában újjászülje, ha nem képes többé arra, hogy lelkét bajvívó frissességre ébressze, el fog pusztulni, s egy olyan Európa lép a nyomába, amely már csak történelmi hagyományként viseli a nevet, és amely elől jobb lenne a közömbös időnkívüliségbe rejtőzni".

Kövér László köszönetet mondott azért, hogy a magyar forradalom vérbefojtása után Franciaország több mint tízezer magyar menekültet fogadott be, akik "úgy váltak jó francia állampolgárokká és a francia társadalom hasznos tagjaivá, hogy közben megőrizték hűségüket a magyar nyelv, a magyar sors és a magyar haza iránt".

A házelnök beszédet követően Oberfrank Pál színművész irodalmi estjét hallgathatta meg a mintegy 150 fős ünneplő közönség.