A kormány meg fogja vizsgálni a bíróság döntését – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ kedden az MTI-vel, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága helyt adott az Eötvös Károly Intézet két munkatársa panaszának, és kártérítést ítélt meg a magyar terrorelhárító szervek (TEK) bírói engedély nélküli titkos megfigyelését biztosító törvény miatt.
A strasbourgi bíróság keddi közleményében az áll, hogy a panasz kivizsgálása közben egy pontban találta aggályosnak a magyar szabályozást a terrorelhárító szervek titkos adatgyűjtésére vonatkozóan. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény I. fejezetének 8-as cikke kimondja ugyanis, hogy alapvető emberi jog a magán- és családi élet, a lakás és a levelezés tiszteletben tartása.
A bíróság kimondta, hogy az állampolgárok titkos megfigyelésére jogosító szabály az európai polgárok magánélethez való jogát sérti. Mindezek értelmében hangsúlyozta, hogy a titkos megfigyelés engedélyezésének feladatát pártatlan eljárásban független döntéshozónak kell elvégeznie.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ az MTI érdeklődésére azt írta: a Terrorelhárítási Központ (TEK) jogalkalmazó szerv, amely mindig a hatályos jogszabályok alapján látja el feladatait.
A terrorelhárítás minél hatékonyabb működése mindannyiunk érdeke, különösen most, a terrorveszéllyel fenyegetett Európában. A magyar jogszabályok ezt a célt szolgálják – tették hozzá.
Az Eötvös Károly Intézet két munkatársa, Vissy Beatrix és Szabó Máté Dániel azért fordult a strasbourgi bírósághoz, mert azt kifogásolták, hogy a magyar terrorelhárító szervek bírói engedély nélkül is végezhetnek titkos megfigyeléseket.
A felperesek 2012-es nyilatkozata szerint a TEK bírói kontroll nélkül, miniszteri engedély alapján jogosult titokban megfigyelést végezni, ami az alaptörvény VI. cikkében biztosított, a magán- és családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartása, valamint a személyes adatok védelméhez való jog sérelmét okozza. Ezért indítványozták a rendőrségi törvény erre vonatkozó, 2011-ben módosított rendelkezésének megsemmisítését is.
Ez ügyben a két panaszos korábban már az Alkotmánybírósághoz fordult, a testület azonban 2013-ban elutasította beadványukat.
A magyar törvényi szabályozás értelmében nem szükséges bírói engedély a nemzetbiztonsági célból történő titkos megfigyeléshez. A TEK-nek és egyéb terrorelhárító szerveknek az igazságügyi miniszter adhat engedélyt arra, hogy a terrorfenyegetettség szempontjából gyanús személyek telefonjait lehallgassa, e-mailjeit elolvassa, vagy más módon szerezzen információkat.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal terrorcselekmények felderítésére vonatkozó hatásköre 2011. január 1-jével került át a Terrorelhárítási Központhoz. A TEK a jogszabály alapján Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése érdekében, a jogszabályban szigorúan meghatározott körben, Magyarország területén terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvések megelőzése, felderítése és elhárítása céljából alkalmazhat titkosszolgálati eszközöket.
megfigyelések és telefonlehallgatások, dettó törvénytelen alapokon, még gyűlik egy kis anyag és az oszág elé tárjuk De akár Brüsszel elé is, pofákkal, rendszámokkal, helyszínekkel és időpontokkal !
Az anyátok mocskos úristenit !