Fizetések: Jól járnak a negyvenesek Magyarországon

@Cicamama55: Én pedig munkanélküliként nem találtam törvényes melót. Egy hét munkanélküli után már elmentem dolgozni, ismerős vállalkozóhoz. Mikor láttam, hogy megfelelünk egymásnak, Kb. egy heti munka után kértem, hogy írjuk meg a munkaszerződést. Közölte, hogy kapod a segélyt nem? Talán majd egyszer fizetek neked valamit. Többé nem mentem, ő pedig elhíresztelte, hogy büdös nekem a munka, nem is akarok dolgozni. Sok gyeses, gyedes hölgy elment feketézni, nekik megérte mert már volt egzisztenciájuk. Az Ismerőseim bepróbálkoztak feketén a munkanélküli mellett de nagyon sokszor átverték őket, és volt, hogy lebuktak az ellenőrzésen. Mindannyian tisztességes dolgozó emberek voltak a munkanélküliség előtt és azután is. Amikor a legnagyobb bajba voltak, nem alkalmi, jogfosztott munkára vágytak, hanem rendesre mert nem szerettek volna öreg korukban nyomorogni. Miért olyan bűn ez? A munka mellet most is sokan dolgoznak, nincs ebben semmi csoda de csak azok képesek erre, akiket nem hajtanak tropára a főmunkahelyén.

@emerencia: Én konkrétan a megélhetési nagycsaládosokra gondoltam, akik a mi városunkban nagyon nagy létszámmal élnek, nem a hozzád hasonlóan munkanélkülivé vált, de tenni akaró, dolgos emberekre. Amit írtál, azzal maximálisan egyet értek, mint írtam, én is ezt tettem!

Fizetesek.hu online bérfelmérés legújabb kutatása szerint a legtöbbet ma Magyarországon a 35-44 éves munkavállalók keresik: a bruttó átlagfizetésük 345 ezer forint.
Imádom a statisztikát.
Csak nem hogy pontatlan a felmérés,de még csak nem is igaz.
Még átlagban sem.
Ha azt vesszük,hogy vannak települések,melyben 5db lakóházban együttesesen összesen nem keresnek ennyit havonta,akkor miről beszélünk?

@Cicamama55: Anyukám a megye legnagyobb építő ipari vállalatánál dolgozott, ott természetes volt, hogy 30-40 éveket végigdolgoztak. Ugyanolyan munkaszerződésük volt mint a többi embernek. 16 évesen utaztam a fekete vonaton mert lekéstük a rendes vonatot. Két rendőr vigyázott ránk de nem volt rá szükség, csak kissé voltak sörközi állapotban. Azok a cigány emberek utaztak haza, akik kemény munkával építették Budapestet és a metrót. A rendszerváltáskor együtt álltam velük sorban a munkaügyiben, nagyon el voltak keseredve, hogy nincs munka. Mi lett velük? Vajon a társadalomnak nem kellene kissé elgondolkozni, hogy hogyan juthattak a gyerekeik, unokáik ide?

@emerencia: Ez bizony igaz, mert itt is volt cipőgyár, fémipari szövetkezet, közelünkben konzervgyár, amik tárt karokkal várták és alkalmazták a munkaerőt betanított munkásként, a nyolc általános elvégzése után. Az volt az a világ, amikor még a munkakerülőket megbüntették. Adva voltak a lehetőségek a tisztességes munkavégzésre, mert voltak munkahelyek. A 80-as évek második felében aztán kezdett kisiklani a "vonat", s lett olyan 25-30 évünk, ami alatt felnövekvő generáció aztán vagy hajtott, gürizett, kereste az utat,vagy a szociális hálón élősködött. Már valamikor írtam itt, hogy sok olyan 35-42 éves emberrel akadtam össze munkám során, akik az elmúlt 3-4 évben kezdtek el egyáltalán munkahelyen dolgozni. A Fidesz erőlködése ezen a téren azért csak hozott eredményt, akárhogyan is bíráljuk. Mert azért az, hogy például 3-4 hónapos talpalókon résztvevőket, azonnal egy 3-4 éves szakiskolai képzésben végzett, évtizedek óta az adott szakmában dolgozó emberrel azonos fizetési szintre alkalmaznak, az vérlázító! Szakmai tudás, rátermettség, felelősségérzet nélkül...Rengeteg a hiba, én a magam részéről legalábbis így látom, s megtanultam magát a szándékot, a tenni akarást díjazni. Úgy a kliensekkel szemben, mint a kormány irányába. "Kis lépés az embernek..." Talán majd az unokáinknak, dédunokáinknak majd jobb világ adatik.

@Cicamama55: "Az volt az a világ, amikor még a munkakerülőket megbüntették." A pártállamban volt több ismerősöm, akinek valami miatt nem volt munkahelye. Senki nem büntette meg őket. Gondolom a hatvanas, korai hetvenes években igen de a nyolcvanasban már nem volt jellemző. A politikusok súlyos hibát követtek el anno a rendszerváltás után, mikor beépítették a köztudatba, hogy a munkanélküli nem is akar dolgozni és egy év után leépül. (Sajnos az MSZP élen járt ebben bal oldali párt létére.)

A kollektív emlékezet megőrizte, hogy a társadalom, a politikusok másfél millió ember vergődését (külföldi munkapiacok még zárva voltak) negligálta. Mostanság pedig újra azok az emberek kerülnek hátrányba mert öregen, betegen is dolgozniuk kell vagy mehetnek a levesbe...