A dalai lámától haza, a Jósavárosba

„Szeresd akkor is a Himalája népeit, ha gyermekeik nap nap után kővel dobálnak meg (ez a te sorsod és az övék).” – így szól Normantas Paulius suverén tízparancsolatának 3. tétele. Kire is emlékezünk? Normantas Pauliusra, a litván származású fotóművészre, kit a szerelem és a család hozott Nyíregyházára. Ha megérkezett mondjuk a Himalájából, rövid pesti ügyintézés után hazavonatozott, felszállt a 8-as buszra, s lemosta az út porát jósavárosi panellakása fürdõszobájában. Mindenütt otthon volt, és sehol sem. Fotómûvész volt, szociológus... és persze természetbarát, néprajzos. Bátor, barátságos, befogadó és megbocsátó. Önfeláldozó és kitartó férfi. A világ minden zugában elfogadták õt, még ha idegen is volt. Versengtek érte az újságírók. Mindannyiszor volt egy mesés története, egy megemészthetetlen mondata, egy rejtélyes képe, egy lenyûgözõ kiállítása, számos könyve, de még néhány verse is. Mégis menekült, folyton úton volt. Elvonult a nyüzsgõ, számító világtól. Magányra vágyott, hogy...