Magyarországon is dollármilliókat mostak át az oroszok

Magyarország is érintett az Oroszországban lassan három éve gyűrűző, 22 milliárd dolláros pénzmosási ügyben. A Laundromatnak nevezett ügyben úgy tűnik, Magyarországon 7 milliárd forintnyi üzlet zajlott, vagyis több pénz folyhatott át rajtunk, mint a szomszédos országokon összesen. – írja az Index.

Majdnem három évvel ezelőtt jelent meg az első cikk az orosz Novaja Gazeta független napilapban, egy nagy, Oroszországból induló pénzmosási történetről. A cikk szerzője már akkor úgy gondolta, hogy ez lehet a kommunizmus utáni Oroszország legnagyobb pénzmosási botránya.

Az újságíró számításai szerint 22 milliárd dollárnyi rubelt mostak tisztára orosz fehérgallérosok egy bonyolult nemzetközi struktúrában, más becslések szerint akár 80 milliárd dollár – átszámítva több mint 23 ezer milliárd forint – is átfolyhatott a világ egyik legnagyobb pénzmosodáján.

A sztori egy még mélyebb, nemzetközi tényfeltárása kedden jelent meg a Novaja Gazetában, a brit Guardianben, a német Süddeutsche Zeitungban. Az újságírók az OCCRP nevű, nemzetközi oknyomozó újságírókat tömörítő szervezet segítségével már azt is ki tudták deríteni, hogy honnan és hová tartott, mely országokon és bankokon keresztül folytak el a rubelmilliók.

A Novajában publikált pénzmosási térkép szerint magyarországi bankokon keresztül 68 ügylet bonyolódott, összesen 24,5 millió dollár értékben, ami kicsit több mint 7 milliárd forint.

A rendszer lényege, hogy cégek kölcsönöket adtak egymásnak, magánszemélyeknek, valamint fiktív szerződéseket kötöttek, majd perre vitték a dolgot. Ezek a perek minden esetben Moldoviában zajlottak, mert több esetben moldáv állampolgárok voltak a strómanok, és mert itt sikerült elég bírót lefizetni.

Először létrehoztak legalább húsz fiktív céget, a többségüket Nagy-Britanniában, amiket névleg moldáv és ukrán strómanok vezettek.

Ezek a cégek aztán szerződést kötöttek orosz cégekkel vagy magánszemélyekkel, amelyek aztán komoly adósságokat halmoztak föl a fiktív cégek felé, legalábbis a cégek ezt állították.

Az „adósságot” pedig utána a bíróságon – elsősorban moldáv bíróságokon – keresztül akarták peres úton rendezni. A bíró előtt megjelentek a peresek, az adós elismerte a tartozást, a lefizetett bírók pedig meg is hozták az ítéletet, olykor akár 500 millió dollár megfizetésére is kötelezve az adóst, amit ő el is fogadott. Az orosz cégek vagy bankok, akik kezességet vállaltak az ügyletért, pedig mindig fizettek.

Így egy külföldi bírósági ítéletre hivatkozva, legálisan lehetett dollármilliókat kiutalni Oroszországból.

Ahogy a pénz Lettországba vagy más balti államba ért, már az Európai Unió területén volt, ahonnan szabadabban mehetett szerte a világban. A pénz nagy része átfolyt a világ legnagyobb bankjain, a Guardian szerint például a londoni bankok nagyjából 740 millió dollárt kezeltek a mosott pénzből. A brit HSBC bank kezelte ennek a nagy részét, több mint 540 millió dollárt, de a Royal Bank of Scotland vagy az angol királynő pénzügyeit is intéző Coutts banknál is megfordult pár millió. A világ más bankjaiban is megfordult a mosott orosz pénz, a Bank of Chinához 717 millió dollár, az amerikai Citibankhoz pedig 37 millió dollár mosott pénz került az újságírók számításai alapján.

A Novaja Gazeta három évvel ezelőtt is célozgatott arra, hogy ilyen szintű pénzmosást nem lehet az orosz állam tudta nélkül véghezvinni. A volt moszkvai polgármester nejének és Igor Putyin, Vlagyimir Putyin másod-unokatestvérének neve is felmerült az ügyben. Az orosz állam érintettségét az is mutatja, hogy az orosz hatóságok finoman szólva nem annyira segítőkészek a Laundromattal kapcsolatos nyomozásban, a cikkeket jegyző orosz újságírót pedig többször kihallgatták a titkosszolgálatok. A brit National Crime Agency pénzmosással és korrupcióval foglalkozó osztályának vezetője pedig a Guardiannek azt nyilatkozta, hogy az orosz hatóságok nem hajlandók elárulni, hogy mennyi orosz pénz érkezik Nagy-Britanniába, és hogy az illegális forrásból származik-e.