15 év alatt 10 százalékkal csökkent a határon túli magyarság létszáma – Szili Katalin változást sürget

Az európai parlamenti (EP-) választás a nemzeti kisebbségek szempontjából is fontos lesz – jelentette ki Szili Katalin hétfőn Szegeden.

Fotó: Youtube

A határon túli autonómiaügyeket koordináló miniszterelnöki megbízott elmondta, fontos, hogy olyan Európai Parlament és Európai Bizottság jöjjön létre, amely támogatja az őshonos kisebbségek érdekében előterjesztett javaslatokat. Hangsúlyozta, az európai lakosság 10 százaléka, több mint 50 millió ember tartozik az őshonos kisebbségek közé.

A politikus úgy fogalmazott,

nem csak a migráció kérdése jelent választóvonalat a politikai erők között, hanem az is, hogy a nemzetek Európáját támogatják vagy Európai Egyesült Államokat.

Szili Katalin szerint paradigmaváltásnak kell jönnie: olyan bizottságra van szükség, amely valóban a tagországok akaratát kívánja megvalósítani, nem saját döntéseit kívánja rájuk erőltetni.

A miniszterelnöki megbízott elmondta:

az elmúlt 15 évben a határon túli magyarság létszáma 10 százalékkal csökkent, aminek elsősorban demográfiai okai vannak, emellett Felvidéken az asszimiláció jellemző, Kárpátalján és Vajdaságban az elvándorlás okoz gondokat. Ezért különösen jelentősek a szülőföldön maradást segítő támogatások

- jelentette ki. Csak a nemzetpolitikai államtitkárság a 2019-es költségvetésből 90 milliárd forintot fordít erre, emellett az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Külgazdasági és Külügyminisztérium is jelentős támogatást nyújt a határon túli magyar közösségeknek – jelezte.

Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos leszögezte, a nemzetiségi kisebbségek – az európai szervezetek és a többségi társadalmak által szorgalmazott – integrációja a kollektív jogok biztosítása nélkül egyenes út az asszimilációhoz.

A politikus pozitív példaként említette Szerbiát, ahol valós kiegyezési folyamat indult el. Komoly eredménynek tartja, hogy visszavonták a Sajkás-vidék magyarságának kollektív bűnösségét kimondó döntést.

Hozzátette: ez többek között annak köszönhető, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség erős, a párt elnöke, Pásztor István pedig egyaránt nagyon jó kapcsolatokat ápol a belgrádi és a budapesti kormánnyal.

Horvátországban az elmúlt két évben többet haladt előre a magyarság ügye, mint az előző tízben, így csaknem húsz év után elindult az eszéki magyar kollégium építése. Ezzel párhuzamosan Magyarországon átadták az új Pécsi Horvát Színházat és a Horvát Házat – közölte a miniszteri biztos.