Recesszió nem lesz, de a növekedés lassul

A magyar gazdaság idén éves szinten várhatóan 4,8 százalékkal bővül, jövőre a Pénzügyminisztérium 4 százalék körüli GDP-növekedést vár, a világgazdaság bővülése lassul, recesszió nem lesz, de a növekedés üteme mérséklődik – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter hétfőn, sajtótájékoztatón, a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülése után.

A pénzügyminiszter kiemelte: át kell gondolni, milyen intézkedésekkel, például a kutatás-fejlesztés kibővítésével, a régiók helyzetének átgondolásával, hogyan lehetne befolyásolni ezt a folyamatot.

Jelezte: a Nemzeti Versenyképességi Tanács hétfői ülésén két nagy témával foglalkozott, egyrészt a Magyar Bankszövetség digitalizációval kapcsolatos javaslatait, másrészt a külföldi működő tőke Magyarországra vonzásának minőségi szempontjait tekintette át.

Varga Mihály elmondta: a külföldi működő tőke beáramlását tekintve igen jó az ország helyzete, az elmúlt öt év során a régióban a bejövő működő tőke GDP-hez mért arányát tekintve három évben is a rangsor élén álltunk.

Kiemelte: a jövőben azonban a beérkező működő tőke megítélésében nem a munkahelyteremtés, hanem a minőségi szempontok, így a kutatás-fejlesztés, illetve a technológia váltás segítése lesznek az elsődleges szempontok. A tanács ennek a témakörnek a további tárgyalását a következő ülésén, december 17-én folytatja – tette hozzá a pénzügyminiszter.

Varga Mihály jelezte: a következő években el kell érni, hogy a gazdaság növekedése érdekében egyre több iparágban valósuljanak meg külföldi befektetések, és a külföldi működő tőke nagyobb szerepet kapjon a kevésbé fejlett országrészek felzárkóztatásában is.

Varga Mihály kiemelte: a pénzügyi szolgáltatások digitalizációja jelentős mértékben járulhat hozzá Magyarország versenyképessége megerősítéséhez. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a Magyar Bankszövetség 22 pontos digitalizációs javaslatcsomagot dolgozott ki a hazai pénzintézeti szolgáltatások javítására.

Becsei András, a Magyar Bankszövetség elnöke kifejtette: Magyarországon egyre jobban terjednek a bankkártyákkal lebonyolított tranzakciók, egy év alatt 21 százalékkal nőtt a kártyás fizetések száma, ám az összes fizetési tranzakció mintegy háromnegyede még mindig készpénzalapú.

A bankszövetség elnöke jelezte: a szakmai szövetség 22 pontos csomagja 5 témakörre tagolódik, a javaslatcsomag az innovatív megoldások támogatására, a már létező digitális szolgáltatások és az e-ügyintézési törvény adta lehetőségek hatékony kiaknázására helyezi a hangsúlyt.

Becsei András rámutatott: Magyarországon igen jelentős nagyságú készpénz van kint a vállalkozásoknál és lakosságnál, ennek a túlzott készpénzmennyiségnek az éves többletköltsége 450-500 milliárd forintra becsülhető.

Becsei András felhívta a figyelmet arra, hogy nem elsősorban a papírpénz, illetve érmék előállítása jelenti a legnagyobb terhet az államháztartás számára, sokkal inkább a készpénzre épülő szürke- és feketegazdaság miatt kieső adóbevételek jelentik a veszteséget.

Becsei András a banki fejlesztések eddigi eredményeit ismertetve elmondta, hogy az érintőkártyás fizetés Magyarországon lényegesen könnyebb, mint sok más nyugati országban. A Pénzügyminisztérium által életre hívott és támogatott pos-készülék program (kártyaelfogadó készülék program) révén a kereskedők bankkártya-elfogadó terminált igényelhettek. Hangsúlyozta: jövő év márciusában a bankok számára kötelező jelleggel indul el az azonnali fizetési rendszer.

A bankszövetség elnöke rámutatott: azt szeretnék elérni, hogy a pénzügyek bonyolítása során az azonos tevékenység azonos jogi szabályozás alá essen, utalva arra, hogy a Magyarországon működő hagyományos pénzintézeteket és fintech cégek tevékenységét hasonlóan kell szabályozni a jövőben.

Becsei András egy kérdésre elmondta: a Magyar Bankszövetség a tranzakciós illeték egy részének eltörlésére tett javaslatot, nevezetesen a lakossági ügyfelek elektronikus műveleteinek, azaz elektronikus átutalásainak esetében, egyben azt is indítványozták, hogy az új fizetési szolgáltatók, így a fintech cégek is fizessenek tranzakciós illetéket.

A Magyar Bankszövetség elnöke úgy ítélte meg: a piaci verseny javítását az szolgálná, ha az azonos tevékenységek azonos szabályozás alá esnének.

Becsei András kifejtette: a teljes tranzakciós díjbevétel 226 milliárd forintot jelent, a lakossági tranzakciók mintegy 50-60 milliárd forint illetéket eredményeznek, ebből a lakosság elektronikus műveletei mintegy 10 milliárd forint illetéket hoznak.

(Kép: MTI/Balogh Zoltán)

Forrás: MTI