December elején, a Magyar Vállalkozók Napján a lakossági fogyasztás drámai visszaeséséről szólva Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy a magyar józan fajta, amikor nem fogyaszt, akkor megtakarít.
Az okokon morfondírozva tehát nem az óriási mértékű hazai inflációt vette elő, hanem inkább úgy magyarázott, hogy keletkeztek újabb jövedelmek a magyaroknál, amit azonban nem használtak fel, ám emögött valójában egészséges életösztön húzódik, a kormánynak pedig nem dolga, hogy ezt kibillentse.
Indokolt az óvatosság, de az indokolatlan félelmeket el kell oszlatni. A kormánynak ezért óvatosan, de egyértelműen azt az üzenetet kell küldenie a lakosságnak, hogy a 2024-es év reményteljes lesz.
2021-ben még „úgy keltett reményt” a magyarokban a miniszterelnök, hogy azt tanácsolta nekik, inkább a hazaszeretettel törődjenek, mint a pénzzel. Mert a nemzetek jövőjét az dönti el, melyik ország és melyik közösség szereti jobban a hazáját. A hazaszeretet alapja kétfajta ismeret: az ország- és a nemzetismeret.
Mindkettő erősítése növeli a hazaszeretetet és ez határozza meg a következő 10-20 évben, hogy milyen mértékben lesznek a magyarok nyertesei a nemzetek versenyének.
Ez legalább olyan fontos, vagy talán fontosabb, mint a pénz és a gazdasági erő, a jövő ezen fordul majd meg
– fejtegette a miniszterelnök.
Azzal valószínűleg a kormányfő sem tudna vitatkozni, hogy az unió nemzetei legalább annyira szeretik hazájukat, mint a magyarok a sajátjukét. Vagyis e népek között azok a nyertesek, amelyek jólétben és nem szegénységben élnek. Arról, hogy hol áll ez a verseny, az EU statisztikai hivatala adott ki adatokat, amelyet a Népszava ismertetett. Az Eurostat az uniós országok fogyasztási adatait vásárlóerő-paritáson számolja, amely kiegyensúlyozza az árfolyamkülönbségből és az eltérő árszínvonalból fakadó eltéréseket, vagyis a tényleges fogyasztást mérik. Azaz az egyik legjobban használható mutató jólét és szegénység kérdésében.
Ezek szerint a magyar lakosság tavaly az EU-s átlag 71 százalékát költötte áruk és szolgáltatások vásárlására, vagyis a fogyasztásra, ami a második legrosszabb adat az EU-ban. Ez azt jelenti, hogy
a 2022-es adatok alapján a magyarok az uniós polgárok között a második legszegényebbek.
Románia már rég megelőzött bennünket, tavaly egyedül a bolgárok éltek rosszabbul nálunk.
Ismerős, fidesznyikek?!