Valószínűleg jelentéktelennek tűnik a problémám másokéhoz képest, de nekem komoly fejfájást okoz. A történet főszereplője a serdülő kislányom (12 éves), aki alig várta a pár nap múlva elkövetkezendő osztálykirándulást Ráktanyán, amely a civilizációtól teljesen elzárt hely a Bakonyban. Egészen mostanáig. A mai napon azonban könnyek között mesélte el, hogy az egyik kísérő megjárta azt az utat, amerre ők is fognak túrázni és mindenféle siklóval találkozott. Ezt persze fel is vette telefon segítségével és a 2 méter hosszú állatott mutogatta a kislányomnak is, aki ettől teljesen kiborult. Remegve mesélte el a történetet és hallani sem akar arról, hogy ő az erdő közepére menjen a kirándulni. Sírva könyörög, hogy ne kelljen elmennie, mert annyira retteg a siklóktól. A kérdésem a következő lenne: Mi ilyenkor a helyes szülői magatartás? Engedjek neki és ne menjen el a kirándulásra? Vagy ragaszkodjak hozzá, hogy elmenjen és igenis győzze le a félelmét? Tisztelettel kérem segítségét és...

Felhasználói tartalom, A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.

3 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Tootsy
Biztos nem engednem el, mert ha fobiaja van, es abbol valaha ki akarnam kezeltetni - biztos ki szeretnem kezeltetni! - annak nem az a modja, hogy ismeretlen helyre, idegen emberek koze benyomom eroszakkal egy csoportba, es olyan elmenyeknek teszem ki, amit annyira egyedul kene megelnie, hogy az az egesz hatralevo eletere hatassal lenne.
Ebben az esetben szembeszallnek az iskolaval, es azt mondanam, hogy a gyermekem nem akar kigyoval talalkozni, mert fobiaja van, de fogok ertekezni egy szakorvossal, mi ilyenkor a teendo, es hogyan tudom a legegyszerubben, leggyorsabban kisegiteni ebbol az allapotombol a lanyomat. Soha eleteben nem koteleztem a gyerekemet semmi olyanra, amit valami miatt nem akart megcsinalni, es O sosem elt ezzel vissza, vagyis sosem talalt kifogasokat, hogy iskolai turakbol, vagy barmilyen tevekenysegbol kihuzza magat. Egy gyermeket a tanuloeveiben erhetnek olyan traumak, amik kesobb az egesz eletet megnyomorithatjak... Nyomorit bennunket mas eppen elegge, legalabb mi ne tegyunk a meg egeszseges utodaink ellen...
Kutyafüle
Ne menjen el a kislány az erdei kirándulásra, mert nem érzi magát biztonságban. Egyrészt retteg az erdei siklótól, ami kinézetre tényleg elrettentő és félelmetes. Magam is láttam már ilyet a természetes környezetében. Másrészt magától a félelemtől fél, hogy mi lesz vele, és a többiek hogyan fognak reagálni az ő félelmére. Most ne kiránduljon.
Viszont egy egész életen át nem félhet az erdei kirándulásoktól, ezért fokozatosan, de szülői segítséggel rá kell vezetni arra, hogy csodálatosan szép élményektől fosztja meg magát, ha lemond a kirándulásokról. Nem futhat el örökké a félelmei elől, azokat le kell győznie. Javaslom, hogy kiadványokból, vagy természetrajzi múzeumokban ismerkedjen meg behatóbban az erdei-mezei élőlényekkel. A szüleivel tegyen rövidebb-hosszabb kirándulásokat hozzák neki emberközelbe a természetet. Gyűjtsön, fotózzon, készítsen albumot az élményeiről. Le kell győznie a félelmet, mert különben egész életen át elkíséri.
A fekete Lord
"Cziglán Karolina vagyok, pszichológus.
Célom, hogy elérhető áron nyújtsak segítséget olyan embereknek, akik úgy érzik, elakadtak, megrekedtek, és egy elfogulatlan szakember segítségét szívesen igénybe vennék a továbblendüléshez.
Egyéni alkalom díja: 4000Ft
Helyszín: Budapesten az Astoriánál
További információ"
No comment!

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.