A terv célja, hogy friss munkaerővel lássa el az ország vállalkozásait, valamint javuljanak a szakmához jutás esélyei. Maga a cél valószínűleg nem vita tárgya, még ha kibővíthető is lenne. A kérdés az, hogy ez valósul-e meg. Ezen írás a számba veendő tételeket sorolja fel, s benne a legfontosabbat, azoknak a fiatalok érdekeit, akiket ez majd érint, s melyek nem mindegyikét tették még fel az elmúlt napokban. Ahhoz, hogy valaki véleményt alkosson, érdemes sok-sok tényezőt figyelembe vennie: 1. Amellett, hogy állami kötelezettség bizonyos oktatási rendszer fenntartása, hatékony munkaerő kerül ki onnan? 2. Tisztességes-e iparűzési adót elvárni a vállalkozásoktól akkor, amikor valójában az iskolapadból kikerülőket a munkahelyeken tanítják meg szakmájukra? 3. Az általános iskolai anyag mennyisége megalapozza-e azt, hogy egy fiatal sikereken nevelkedve később önbizalommal lásson neki további képzéseknek? 4. Valóban értéket képviselő általános műveltséget adnak a jelenlegi gimnáziumok? 5. Vajon az oktatási rendszer ideértve a felsőoktatást is, a gyakorlatban alkalmazható, a piacon elcserélhető, értékes képességeket ad? 6. Mekkora lenne az optimális általános ismeretek – gyakorlati ismeretek arány? 7. A pedagógus fizetés elértéktelenedése nincs-e párhuzamban azzal, hogy mennyire hasznos vagy haszontalan a négy év középiskolában szerzett tudás? 8. Vajon a kétkezi munkával értéket teremtő fiatalok fele ugyanúgy kipróbálná a drogot, mint a jelenleg középiskolákba járók, de ott sikertelenül szereplők? 9. Mekkora a munkanélküliség valójában, ha számos vállalkozás nem talál hatékonyan alkalmazható munkaerőt. 10. Nőni fog-e a munkanélküliség azzal, ha sok fiatal hamarabb munkába áll, s a munkanélküliség nem inkább a munkahelyekre nehezedő bérterhek miatt magas? 11. Egy fiatalt kényszerrel vagy érdekeltté tétellel érdemes-e inkább segíteni akár abban, hogy tanuljon, akár abban, hogy dolgozzon? 12. Hogyan hatna a korábbi munkavállalás a családokra? 13. Képes-e egy iskola annyit rontani, mint egy órányi televíziózás? 14. Le kell-e mondani az általános műveltségről akkor, ha valaki kétkezi munkássá válik, vagy ez csak egy letűnt rendszerből itt maradt tapasztalat? 15. A munka és a művészet tényleg olyan távol áll egymástól, mint ahogyan azt sokan hiszik? L. Ron Hubbard így ír: „Az oktatással kapcsolatos problémák tekintetében bármely társadalomnak célja és érdeke a képességek, a kezdeményezőkészség, a műveltségi szint, és mindezekkel együtt az adott társadalom túlélési szintjének emelése. Amikor egy társadalom ezek bármelyikéről is megfeledkezik, önmagát teszi tönkre saját oktatási eszközeivel.” ( http://hu.lronhubbard.org/biography/humanitarian/educator.html ) Amikor lecsökken az erkölcs és az egyéni morál, akkor szokott nőni a szabályozás szerepe. Mostanában nő. Ez azt jelzi, hogy valami nincs helyén a családokban és az iskolákban és a társadalom más összetevőiben sem; ideértve a munka, az üzlet, a vezetés és a művészetek területét.

Forrás: noi.virtus.hu
Feltöltő: Arkeon
Felhasználói tartalom, A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.