Mélyszegénységben élő, alig foglalkoztatott cigányok – ennek alátámasztására mindig tud statisztikai adatokat találni a kormány és a cigány szervezetek. De miért nem olvashatunk arról, hogy a bűnözők vagy a segélyezettek között hány cigány van? A cigány nők foglalkoztatási arányán, amely – állítólag – jelenleg 10 százalék, javítana az Országos Roma Önkormányzat. Legalábbis ezt közölték, hogy alátámasszák: a cigányok társadalmi felzárkóztatása és integrációja érdekében növelni kell ezt az értéket, és ezért programot indítanak számukra.
Forrás:
barikad.hu
Feltöltő: Pilóta
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
Érdekes módon statisztikák mindig akkor kerülnek elő, ha alá kell támasztani, hogy a cigányságnak milyen sanyarú a sorsa Magyarországon, és azt, hogy körülményei miatt nem tud integrálódni a társadalomba. A Tárki például egyebek mellett azt kutatta 2010-es Háztartás Monitor vizsgálata során, hogy az egyes jövedelmi kategóriába tartozó személyek hogyan oszlanak meg a háztartásfő etnikuma szerint. A kutatás szerint a magyarországi cigányok egyre nagyobb mértékben koncentrálódnak a legszegényebbek között. (Természetesen az eredményekben nem jelennek meg a feketejövedelmek, amelynek aránya a magyar gazdaságban információk szerint 30 százalék, de egyesek úgy vélik, ez óvatos becslés és ennél sokkal magasabb ez a szám - a szerk.)"
Annak a számontartását pedig, hogy a bűnelkövetők között hány roma van, pedig egyenesen tiltja az alkotmány, mivel az etnikum védett tulajdonság – tette hozzá Bernát Anikó. Annak ellenére, hogy az emberek nagy valószínűséggel támogatnának egy olyan bűnügyi adatbázist, amelyben az elkövetők faji hovatartozását is nyilvántartják. A Tárki egy korábbi kutatásából ugyanis kiderült, hogy a vizsgált 18-35 közötti fiatalok 55 százaléka van emellett."
Bár kiderült, az illetékes intézmények szinte nem is rendelkeznek pontos adatokkal a cigányokat illetően, a kormány mégis előszeretettel hivatkozik ilyenekre, ha az állítólagos felzárkóztatásukról van szó. Egy nemrégiben tartott parlamenti vitanapon is ilyen számokat villogtattak: Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár azt állította, hogy a cigány lakosság aránya 7 százalék, a foglalkoztatottak között az arányuk ugyanakkor csak 2 százalék, míg a regisztrált munkanélküliek esetében ez a szám 25 százalék fölött van. A fentiek alapján rejtély, hogy az államtitkár honnan szedte az általa hitelesnek bemutatott adatokat. (Próbáltuk a politikustól megtudni, hogy honnan származnak ezek, illetve arra vontakozólag vannak-e információi, hogy a rendszeres segélyeken élők között hány cigány van, de egyelőre nem tudtuk elérni.) De ezek szerint Balog Zoltán az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője is légből kapott információkkal példálózott: ő 700-750 ezres tömegről beszélt és 80 százalékos munkanélküliségről. (A KSH 2001-es népszámlálásának eredményei 190 ezres cigány lakosságot említenek, persze az tudható, hogy ennek köze nincs a valósághoz. Egyes számítások szerint számuk már meghaladta az 1 milliót, amely 2030-ra 4 millióra is nőhet.)"
Sneider Tamás, a Jobbik politikusa már korábban felhívta a figyelmet, hogy a Fidesz felzárkóztatási programja rasszista és diszkriminatív. Mint hangsúlyozta, a cigány nők nyolc általános és egy gyorstalpaló után szociális munkát végezhetnek, míg egy magyar nők esetében ugyanennek a munkakörnek a betöltétéshez érettségi és két év tanfolyam szükséges. Hozzátette: az nem tolerálható, hogy Magyarországon valaki cigány származása miatt plusz támogatásokat kap, ha valaki pedig magyar származású és ugyanolyan élethelyzetben van, mint egy roma személy, akkor kizárják ezekből a juttatásokból."