Miközben elismerik, hogy a közérdekű adatok megismerése alapjog, az eddigiekhez képest mégis korlátozzák annak lehetőségét.
"A Nemzeti Együttműködés Rendszerének kezdeti pillanatait idéző, elsöprő lendülettel ment keresztül a törvényhozáson az az indítvány, amely a Ptk. helyett az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényekben szabályozná a közérdekű adatszolgáltatást. Vasárnap benyújtották, hétfőn kivételes sürgős eljárással megtárgyalták, és kedden délelőtt el is fogadták az országgyűlésben. És mindezt persze egyéni képviselők - név szerint Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester-képviselő és Vas Imre autószerelő-jogász budapesti képviselő - útján. Vagyis a kényelmetlen, hosszas, szőrszálhasogató társadalmi egyeztetések nyűgjét kikerülve, ahogy azt 2010 óta megszokhattuk, s amitől úgy tűnik, a konszolidáció korszaka alatt sem szívesen válik meg a Fidesz.
És hogy mi ennek az indítványnak a lényege? A törvénymódosítás szövegéből kiderül. „Az Infotv. 30. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: »(7) A közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem eredményezhet a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést és adatkezelést.«"
(...)
Tehát miközben elismerik, hogy a közérdekű adatok megismerése és terjesztése alapjog, az eddigiekhez képest mégis korlátozzák a közérdekű adatok megismerésének lehetőségét. Nagyjából arra hivatkozva, hogy az ÁSZ és a KEHI, mint állami szervek pont elegendők az ellenőrzésre; így másoknak, civileknek avagy a sajtónak nem kell annyira turkálnia a közérdekű adatok között, nincs ott semmi látnivaló. Hiszen még az is megeshet, hogy visszaélésszerűen, csak úgy általánosságban kérnek mindenféle adatot. Sőt, akár még az eredeti jogalkotói szándékkal is ellentétes lehet az adatigénylés, őrület!
Azért hadd emlékeztessünk arra mindenkit: az emberiség történelme során mindig és mindenhol volt példa arra, hogy esetleg maga a jogalkotói szándék vált ellentétessé a közérdekkel. Ebből aztán levontak pár komoly tanulságot, így a 21. század elejére a nyugati civilizáció demokráciáinak nagy része eljutott arra a szintre, hogy a minél nagyobb, és nem a minél szűkebb nyilvánosságra törekedjenek a közérdekű adatok megismerhetősége terén. Mert lehet, hogy az Állam úgy gondolja: ő kiválóan ért ahhoz, hova is kell pakolnia a köz pénzét, de azért hadd legyen legalább valami fogalma a köznek is a machinációkról; s a nyilvánosság kényelmetlen pressziója esetleg arra is alkalmas lehet, hogy ne engedjen az Erő sötét oldala örök csábításának a köz szolgája."
Rajcsányi Gellért írása a Mandíner blogon >>>
Új hozzászólás