Az Európai Unió válságának leküzdéséhez új eszközök kellenek, Magyarország pedig az utóbbi három évben számos "innovatív" eszközt alkalmazott a "görögországihoz hasonló" válság leküzdéséhez, ezért Európa példát vehetne Magyarországról – mondta csütörtökön Berlinben Szájer József.
Az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportjának alelnöke a Magyar-Német Fórum 23. éves közgyűlésén hangsúlyozta: "tömeges érdeklődés" mutatkozik a magyar válságkezelés eredményei iránt, hiszen Magyarország az "ezerszer kipróbált", de nem működő eszközök helyett újakat dolgozott ki, és erre van szükség máshol is Európában.
Szájer úgy vélte, a magyar gazdaság három év után már "jobban teljesít", és Magyarország tartósan betartja a maastrichti követelményeket.
Európai szinten is "innoválni kell", és nem szabad visszatérni a válság előtt alkalmazott eszközökhöz. "Kell egy kis kísérletezés, kell egy kis merészség" a gondok megoldásához – hangsúlyozta Szájer József.
Szerinte az EU megoldatlan ügyei közé tartozik például a közösségi és nemzetállami hatáskörök szétválasztása. Súlyos gond, hogy nincsen pontos, egységes mérce a demokratikus működés megítélésére, ami a magyarországi folyamatokkal kapcsolatos bírálatok egyik fő oka. Egyebek mellett az sincs rendben, hogy csaknem tíz évvel a 2004-es bővítés óta még mindig régi és új tagállamokról beszélnek – mondta a politikus.
Michael Roth, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) Európa-politikai szóvivője beszédében kiemelte: az EU az eddigi legmélyebb legitimációs és bizalmi válságba került. A fiatalkori munkanélküliség rendkívül magas szintje például sokaknak azt jelenti, hogy az EU kudarcot vallott. Ezért nemcsak a gazdasági válságot kell megoldani, hanem arról is meg kell győzni az embereket, hogy az EU "nem a probléma, hanem a megoldás része".
Úgy vélte, az uniós integrációban a közösségi megoldásokra kell támaszkodni, és nem a kormányközi együttműködés erősítésére. Ugyanakkor a szükséges átalakításokat az uniós szerződések módosítása nélkül, a jelenlegi szerkezeten belül maradva kell végrehajtani.
Hangsúlyozta: a jogállamiság és a demokratikus működés vizsgálatára egységes rendszert kell kidolgozni, és "minden országot ugyanazzal a mércével kell vizsgálni". Ennek az elemzésnek valamennyi tagállamra ki kell terjednie, hiszen bármelyik országban lehetnek gondok, Németországban például az antiszemitizmus – mondta Michael Roth.
A Magyar-Német Fórumot 1991-ben az akkori két kormányfő, Antall József és Helmut Kohl kezdeményezésére alapították. A találkozókon a két ország együttműködésének fejlesztésén dolgozó politikusok, tudósok, gazdasági szakemberek cserélnek eszmét. Az idei, kétnapos fórum fő témája Európa jövője, a jövő májusi európai parlamenti választás, a regionális politika, valamint a versenyképesség, az innováció és a duális szakképzés.
Balázs Péter volt külügyminiszter, a Magyar-Német Fórum társelnöke az első napot záró felszólalásában kiemelte: a fórum nagy értéke a "politikai sokszínűség". Ez a német résztvevőket tekintve az idei programban is tükröződik, magyar oldalról viszont "egyetlen egy ellenzéki képviselő sem szerepel".
Hangsúlyozta: vissza kell térni a korábbi gyakorlathoz, "legyenek itt minden politikai oldal képviselői, hogy tudjanak egymással beszélni".
Az ülés levezető elnöke, Mathias Jopp, a berlini Európa-politikai Intézet (IEP) igazgatója azt mondta, a fórum magyar résztvevőinek listája alapján érezhető egyoldalúságot elsősorban szervezési, időpont-egyeztetési problémák magyarázzák.
31 hozzászólásarrow_drop_down_circle
úgy beszél mint ha bármilyen probléma érdemben meg lenne oldva, több van mint előtte mikor kormányra kerültek , az hogy 1000 adót és különadókat kivetettek azt mindenki meg tudja csinálni túl sok ész nem kell hozzá ,csak nem teszik mert tudják hogy felesleges mert az érintettek az első adandó alkalommal vissza fogják szedni ezeket a pénzeket . Ingyen pénz nincsen senkinek , kölcsön pénz az van ,de kamatostúl vissza kell majd fizetni :-(
Magyarország az a bizonyos állatorvosi ló, amin minden bajt be leht mutatni.
Új hozzászólás