Hétfőn kiderül, lesz-e Paks II.

A HVG, külföldi lapértesülésekre hivatkozva megírta, hogy az uniós vállalkozások nem vehetnek fel orosz állami bankoktól hitelt – az bevezetni készülő, Oroszországgal kapcsolatos EU-s szankciók értelmében, így meghiúsulhat a paksi bővítés is, amit orosz hitelből fedeznénk.

A paksi bővítésre felvett orosz hitellel kapcsolatban korábban is felmerült, hogy az uniós szankciók további köre érintheti a megállapodást. Aszódi Attila, az atomerőmű bővítéséért felelős kormánybiztos július végén azt nyilatkozta, hogy egyelőre nem befolyásolják az Oroszország ellen tervezett nemzetközi szankciók a bővítés előkészítését, ugyanakkor a kormánybiztos elmondta, hogy ha széles körű szankciót vezetnének be Oroszországgal szemben, az akár érintheti a projektet. 

Inkább nem lesz...

Négy lehetséges verziót vázol a HVG, attól függően, hogy ki kivel szerződik. "Formailag nem egy orosz bank adja, hanem az orosz állam a magyar államnak, amiről Oroszország és Magyarország között kormányközi szerződés született. Ha a bizottság így értelmezi, akkor lehet, hogy nem tiltja le, ez a szankció ugyanis elsősorban az orosz bankokra és védelmi iparra vonatkozik. De a tény ez esetben, hogy a hitel az orosz államtól jön, igaz, hogy egy orosz állami bankon keresztül. A második elképzelés szerint is rosszul jöhet ki a kormány a lehetséges szankciókból: "kérdés, hogy a magyar oldalon mire fog figyelni a bizottság: arra, hogy a hitelt lényegében a magyar állam veszi fel, vagy arra, hogy ténylegesen az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK)? Az utóbbi esetben a tilalom alá eshet az ügylet, az ÁKK ugyanis egy magyar állami cég, és a szankció arról szól, hogy EU-s cégek nem vehetnek fel hitelt orosz állami bankoktól. Ez a negatív forgatókönyv most a magyar kormány számára" – vetíti előre a HVG szerzője. 

Megválaszolatlan

Fontos kérdés, hogy mikortól lesz érvényes a szankció, visszamenőleg megkötött, de még nem teljesített szerződésekre is – mint a paksi bővítéshez kapcsolódó –, vagy ezek már nem tartoznak a szankciók hatálya alá. Végül azt vizsgálja a lap, hogy a hitelkeret-megállapodások is a szankciók alá esnek-e, mert ha a bizottság a szankciós kitétel szellemét fogja követni, akkor az oroszokkal kötött hitelkeret is a tilalom alá eshet. „Függetlenül attól, hogy felvesszük-e a hitelt vagy nem, üzleti kapcsolatban állunk egy orosz állami tulajdonú bankkal, amelynek már 2014-től fizetjük a kamatot a hitelösszeg után, és a szankciós kitétel értelme éppen az, hogy az EU korlátozza azokat az ügyleteket, amelyekből az orosz állami bankoknak haszna származik.” 

Hétfőn

Az Európai Unió tagállamainak nagykövetei, az úgynevezett állandó képviselők pénteken megállapodtak az Oroszországgal szemben bevezetendő további szankciókról, hivatalosan pedig hétfőn fogadhatják el azokat úgynevezett írásos eljárással, vagyis lényegében minden további vita nélkül – derül ki a péntek éjjel közzétett, Herman Van Rompuy, az Európai Tanács, valamint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke által írt levélből. 

Ezek a szankciók a július végén elfogadott büntetőintézkedéseket bővítik, vagyis ugyanarra a négy pillére támaszkodnak; korlátozzák Oroszország hozzáférését az európai tőkepiacokhoz, az úgynevezett kettős felhasználású, katonai, védelmi, rendészeti és polgári célokra is alkalmazható felszerelésekhez, az energiaipar terén egyes olajkitermeléshez szükséges "érzékeny" technológiákhoz, valamint teljes fegyverembargót rendeltek el. 

Van Rompuy és Barroso úgy véli, hogy a büntetőintézkedések hatékony eszközt jelentenek, amely lehetővé teszi, hogy az Európai Unió rövid idő alatt gyors választ adjon a fejleményekre. Az új szankciók növelik majd az eddigiek hatékonyságát, s alátámasztják azt az elvet, hogy céljuk Oroszország Ukrajnával szemben tanúsított magatartásának megváltoztatása – emeli ki az Európai Bizottság, valamint az Európai Tanács elnöke.