A brókerbotrány kirobbanásával megszűnt a megélhetési bevándorlás

Remek hírről számolt be az MTI akaratán kívül: megszűnt a megélhetési bevándorlás. Legalábbis ami a címekből kikövetkeztethető, egy ideje ugyanis nem harsogja az állami hírügynökség, hogy jönnének a szerecsenek. Teóriánk szerint a brókerügy miatt kerülhetnek minket. Elmagyarázzuk.

2015. február 24-én közölte a gyorshírt az MTI, hogy a nemzeti bank felfüggesztette a Buda-Cash működését. Ezután rendszeressé és folyamatossá váltak a hírek a százmilliárdos nagyságrendű visszaélésről, aminek folyományaként azóta többeket őrizetbe is vettek.

Ám történt valami más is ebben az időszakban. Hirtelen megszűnt probléma lenni a "megélhetési bevándorlás", amivel a párizsi terrorcselekmények után igyekezett tematizálni a közbeszédet a kormány és a miniszterelnök. Mint ismert, január 7-én fegyveresek rontottak be a Charlie Hebdo nevű francia szatirikus hetilap szerkesztőségébe, ahol több karikaturistát is megöltek. Innentől aztán hirtelen hatalmas veszélyt kezdtek jelenteni Magyarországra is a "gazdasági bevándorlók".

Orbán Viktor január 30-i, szokásos pénteki Kossuth Rádiós beszédében rögtön leszögezte, hogy ő maga új európai bevándorláspolitikát szorgalmaz: "nem akarunk a megélhetési bevándorlók célországa lenni".

Az állami hírügynökségnél már a januári vérengzés után is állandó szófordulat lett a "megélhetési bevándorlás", február 12-től pedig a címeikben is ezzel a fideszes kommunikációból átvett előtaggal számoltak be naponta arról, hogy hol hány határsértőt fogtak el az országban.

Egészen március 2-ig. Azóta se a hírekből, se a politikusok szájából, se idegen országokból nem jönnek a megélhetési bevándorlók.

Ami örvendetes, csakhogy a valóság ezzel szemben az lehet, hogy a kormány (és magyar hangja, az MTI) úgy gondolták, egyszerre elég egy "fontos üggyel" terhelni a közvéleményt. Ez pedig legyen akkor inkább a "szocialista brókerbotrány".

Így oldotta meg Magyarország egy csapásra a bevándorlást.