Szerdán a Napi Gazdaság írt arról, hogy információik szerint a Népszabadság "első embere" még március 30-án, kevéssel éjfél előtt a fővárosi Rottenbiller és István utca kereszteződésében kanyarodás közben elgázolt egy a külső forgalmi sávban szabályosan haladó kerékpárost.
Murányi Marcellt a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Közlekedésrendészeti Főosztálya segítségnyújtás elmulasztásának bűntettével gyanúsította meg, a Népszabadság főszerkesztője a kihallgatáson a segítségnyújtás elmulasztásáért és a baleset okozásáért is elismerte a felelősségét – tették hozzá.
A Népszabadság főszerkesztője szerdán közleményt adott ki, amelyben azt írta: nem észlelte, hogy elgázolt valakit, csak egy furcsa hangot hallott. Csak otthon tűnt fel neki, hogy megkarcolódott a kocsija, ezért visszament a helyszínre, ahol addigra már a rendőrség helyszínelt. A kihallgatáson elismerte a felelősségét, de azt írta: nem gázolt, és tudatos cserbenhagyás sem történt.
Csütörtökön került nyilvánosságra, hogy a kerékpáros több nappal a baleset után életét vesztette. A BRFK közleménye szerint "a rendőrség igazságügyi orvos szakértő bevonásával vizsgálja, hogy a halála összefüggésbe hozható-e a közúti közlekedési balesettel".
Az Index úgy értesült, hogy a férfi a gázolás után kómába esett. Halála április 28-án következett be. Hozzátették: Murányi Marcell valószínűleg nem tudja, hogy a kerékpáros elhunyt, mivel szerdai közleményében még együttérzését fejezte ki.
16 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Hát ez nagyon szomorú, hogy egyáltalán nem is érdekelte az áldozata, pedig ennyivel igazán tartozott volna!! Majdnem 1 hónapja, hogy elhunyt az áldozat, de ő nem tudott róla!! Gratulálok!!!
Remélem megkapja méltó büntetését!! Az pedig hogy lemondott, a legkevesebb!!!
Állítólag már korábban is elütötte őt autó, sőt a lakása is kiégett, és egyéb baja is volt az elhunytnak. Ezért nem 100%, hogy ebbe a gázolásba halt bele!
Murányi Marcellnek ebben a helyzetben - legalábbis kifelé- nemcsak a saját érdekeit kell nézni, hanem a lapét is!
Én gyalogos vagyok, és nem vagyok jóban a kerékpárosokkal. Nem tudom elfelejteni pl azt, amikor elájulással küszködve mentem a járdán és letolt egy kerékpáros, hogy miért akadályozom őt a haladásban! Nem is lenne ez olyan méltánytalan, ha nem a kerékpár úttal párhuzamos járdán történik. (Kb. 3 m a távolság a kettő között!)
Ő ordított, én simán összecsuklottam, mire ő tovább ment, én meg maradtam. És nem is volt fiatal, hogy valami mentse, hanem középkorú, gyerekkel a hátsó csomagtartóján.
Ezért nem is merek véleményt nyilvánítani, mert tudom, hogy elfogult vagyok!!!
Vannak hülye emberek és sajnos ezt el kell foganunk . Én nem tudnék így elmenni senki mellett aki az utcán ha összeseik a szem láttára pl..
Mondjuk a járdán nem kerekezhetett volna, ez szabálytalan, de valahol megértem, ha gyerekkel a hátsó ülésen ott közlekedik, ahol kisebb a veszély.
Sajnos a közlekedési kultúránk része, hogy az autósok egy része nem figyel a kerékpárosokra, a kerékpárosok a gyalogosokra és bizony a gyalogosok egy részének sem tűnik fel, ha kerékpárút van felfestve. Ezt meg kell még szokni.
Kedvencem volt, mikor egy apuka a kisfiának a kerékpárúton állva magyarázta, hogy majd akkor mehetnek át az úttesten, mikor zöld lesz a lámpa, miközben a bicikliseknek is zöld volt a lámpa, csak ők miattuk nem tudtak haladni...
Egy dolgot nem figyeltél meg. Az úttest másik oldalán (4-5m távolságban) szabályos, kiépített kerékpár út megy, amelyik kb előttem 1-2m-re keresztezi a járdát, és én arra figyeltem, hogy jön-e valamelyik irányból kerékpáros, de ő a hátam mögött jött (ahol semmi helye!), és felháborodott, amiért én megálltam a kereszteződés előtt körülnézni. Ahol én mentem, ott még külön van a járda és a kerékpár út, majd keresztezi a járdát és a kereszt utcán már közös lesz a kettő!
(A kerékpár út építésével annak idején a mellettünk levő tenyérnyi zöld felületet tették tönkre!)
Új hozzászólás