Orbán: A magyar delegáció jól állta a sarat a migrációs vitában

A migrációs vitában a magyar delegáció jól állta a sarat, a megállapodás pedig megfelel Magyarország és a magyar emberek érdekeinek – foglalt állást Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek tanácskozását követően pénteken tartott nemzetközi sajtótájékoztatón.

A kormányfő közölte, hogy nem migrációs hullámról, hanem népvándorlásról van szó, amellyel hosszabb távon számolni kell.

A csúcstalálkozón született döntések közül a kormányfő elsőként azt emelte ki, szét kell választani a menekülteket és a gazdasági bevándorlóktól, és ennek még az unión kívül vagy legkésőbb az úgynevezett frontországokban, Olaszországban vagy Görögországban létrehozott befogadó központokban meg kell történnie. A miniszterelnök elmondta, hogy Magyarország esetében nem indokolt, hogy egy kosárba kerüljön a másik két országgal, miután az ide érkezők Bulgária vagy Görögország határán lépnek be először az EU-ba.

A legfontosabbnak a miniszterelnök azt nevezte, hogy mindenkit, aki nem menekült, távol kell tartani Európa határaitól. Rámutatott az EU és a származási, valamint a tranzitországok közötti együttműködés fontosságára. Kifejtette, az uniós fejlesztéspolitika segítségével elő kell segíteni, hogy akik Európába jönnének, azoknak ne legyen okuk elhagyni otthonaikat.

"A magyar delegáció világossá tette, hogy a határokat védeni kell" – szögezte le a miniszterelnök, hozzátéve, hogy ezt minden országnak a saját kötelessége megtenni. Az pedig, hogy Magyarország meg fogja védeni a saját határait, senki ellen, "szerb barátaink" ellen sem irányul.

"Az egyetlen cél Magyarország és a magyar emberek megvédése" – hangoztatta a kormányfő.

Orbán Viktor tudatta, az uniós döntés része, hogy földrajzilag átfogó megközelítés kell, mert eddig elsősorban a földközi-tengeri útvonalról volt szó, a szárazföldi, a Balkán alig kapott figyelmet.

A menekültkvótákról a kormányfő elmondása szerint nagy vita alakult ki. Egyes országok ezt értelmes dolognak tartották, mások szerint ez kívülről nézve meghívásként értelmezhető az európai közösség területére.

"Ezt a vitát nem sikerült eldönteni. Ez a levegőben maradt" – tudatta a miniszterelnök.

Görögország és Olaszország az uniós döntés értelmében segítséget kap, önkéntes alapon 40 ezer menedékkérőt fogad be onnan a többi tagállam, de Bulgária és Magyarország különleges megítélés alá esik.

Orbán Viktor elmondta, hogy bár banálisnak tűnik, de annak elismertetéséért meg kellett küzdeni, hogy képtelen helyzet lenne, ha oda – Magyarországra – vinnék őket, ahova többen érkeztek, mint oda, ahonnan el akarják őket hozni.

Húsbavágónak és létkérdésnek nevezte Orbán Viktor, hogy a befogadási kvóta kötelező vagy önkéntes legyen, de az Európai Tanács áprilisban az önkéntes befogadás lehetősége mellett foglalt állást. A miniszterelnök azt a kérdést tette fel: ki dönti el, hogy kit engedünk be a házunkba, a lakásunkba, az országunkba? Mint mondta: ez húsbavágó nemzeti érdek és Magyarország csak maga döntheti el.

Ezt követően a kormányfő arról beszélt, hogy szembe kell nézni azzal, hogy az EU menekültügyi rendszere, a dublini rendszer nem működőképes, felül kell vizsgálni, ám Magyarország addig is alkalmazza a szabályokat, ám azok mielőbbi megváltoztatását sürgeti. Orbán Viktor arra is kitért, hogy ha minden tagállam megfelelően alkalmazná a dublini rendszert, radikálisan alacsonyabb lenne a Magyarországra érkezők száma, sokkal kevesebben, vagy egyáltalán nem érkeznének, és ennek a jövőben így is kell lennie.

A héten napvilágot látott, majd később cáfolt hírt, hogy Magyarország felfüggesztené a dublini rendelet alkalmazását, a miniszterelnök "nyelvi balesetnek" nevezte, mint mondta: közigazgatási szinten kezeltek egy olyan kérdést, amit politikai szinten kellett volna.

"Magyarország nem mondott fel semmit" – szögezte le Orbán Viktor, kifejtve: arról van szó, hogy a magyar hatóságok néhány nap türelmet kértek a visszaszállítandó menekültek fogadásában, mert minden ember a déli határnál dolgozik. Tudatta a miniszterelnök azt is, 11 ország jelezte, hogy összesen 15 ezer, eredetileg Magyarországon regisztrált menekültet küldenének vissza. Közölte azt is, a kormányt most hatalmazza fel a parlamentet, hogy megállapíthassa, melyek a biztonságos származási országok, és Görögország is ilyen lesz.

A szerb határon felépítendő kerítésről a kormányfő azt mondta: a kormány nem lát más lehetőséget, mint az ideiglenes határzár. Tudatta: neki is fáj a szíve minden erre költendő forintért, "de a biztonság az első".

"A kerítést meg fogjuk építeni" – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a cél az áramlás "megakasztása", s ha annak útvonala módosul, akkor a kerítés is követni fogja.

A kormányfő közölte: "Magyarország nem határos Szíriával", szerinte pedig sem Görögországból, sem Szerbiából, sem Macedóniából nem kell elmenekülni, a Magyarországra érkezők közül 100-ból 8-9 esetben igazolható, hogy veszélyben lennének, ha visszaküldenék őket oda, ahonnan érkeztek. Egyúttal emlékeztetett: ha valaki, Magyarország tudja, milyen az, amikor tíz- és százezrek futnak az életükért, a délszláv háború idején mindenkit be is engedett.

Görögországgal kapcsolatban elmondta, a rájuk nehezedő adósságteher okán az együttérzés hangján kell szólni, de ebben a helyzetben is elvárjuk, hogy teljesítse azokat a kötelezettségeket, amelyek nélkül Magyarországot hozzák nehéz helyzetbe.

"Ennek az árát mi nem tudjuk megfizetni" – közölte a kormányfő, tudatva, hogy az EU szívesen segít, Görögország is 130-160 millió eurót kapott erre a célra, Magyarország 1-1,5 milliót. Orbán Viktor szerint a különbség nem indokolatlan, de "akkor védjék is meg a határaikat".