Orbán sakktáblája és a feláldozható parasztok

Mindannyiunk szégyene, hogy olyan emberek jutnak egyre feljebb és egyre megbecsültebb pozíciókba Orbán körül, akiknek minimum zűrös ügyeik vannak, amelyeket ázott kutyaként ráznak le magukról. A gátlástalanság, a cinizmus és az arrogancia pedig egyenesen a munkaköri leírás része. Így lesz október elsejétől a feltétel nélkül alázatos szolgából, a keményen dolgozó kisemberek faragatlan szégyenéből, a semmihez nem értők gátlástalanságával felvértezett, kínosan urizáló ízléstelen sutyerákból politikai kabinetfőnöknek nevezett miniszterelnöki főpohárnok. Aki újabb magasztos cím viselőjeként nagy hangon beszélhet úgy, hogy nem kell mondania semmit, és démonizálhatja az egyre homályosabb elmúlt nyolc évet idéző, nem létező baloldali ellenzéket. Vagyis ugyanazt teheti, mint eddig, de áldásos tevékenysége nekünk legalább plusz pénzünkbe kerül. (Az már csak hab a rothadó tortán, hogy Kósa Lajos lép Rogán alig hűlt helyére a Fidesz frakció élén. Igen, a vállalhatatlan, de megkerülhetetlenné...