A gyerekeimnek meséltem, hogy mikor tinédzser voltam és valamiért nem tudtam időben hazaérni, akkor kerestem egy telefon fülkét az utcán, majd felhívtam a szomszéd házban lakó barátainkat. Nekik elmondtam a mondandómat, akik a soron következő kutya sétáltatásnál felkeresték a szüleimet és átadták nekik az üzenetet. Ez számukra egy elképzelhetetlen, abszurd szituáció, és ma már nekem is annak tűnik. Igaz, hogy az előző évezredben történt, és valóban úgy is tűnik, mint ha ezer évvel ezelőtt lett volna...

Felhasználói tartalom, A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.