Élő: itt nézheti Göncz Árpád temetését

Nem értem miért vannak katonák a sírnál? Nem állami temetésről volt szó!

Nyugodjon békében.
Béke poraira !

@Horizont: 1537 Te nagyom gonosz vagy!

@Horizont: Igen, már az is gyanús neked mire gondol valaki! Ez már beteges!

"Akkor lennék boldog, ha kifeszítenének, nem lennék játéka mindenféle szélnek."
Nyugodjék békében.

@Horizont: Te beteg vagy!

@Horizont: Nem teszik más véleménye, pedig kénytelen vagy látni! Dugulj el a hülyeségeiddel az nem nyerő!

@Horizont: Ha nem érdekel akkor miért válaszoltál?! Azért nehogy már te mond meg mit gondoljanak a temetésen.Amúgy az a bajotok, hogy nektek semmi sem jó, ha elmegy akkor az a baj mire gondol, ha nem akkor az a baj! Ez betegség!

Én kint voltam a temetésen. Nagyon megható volt. Végig bőgtem az egészet. Nekünk már 15 éve hiányzik, a családnak mostantól. Mindenki nagyon szépen beszélt róla. Kivételes ember volt, nem sok hasonló él a Földön. Sajnos.

@Horizont: És kezet fogtam Bajnai Gordonnal! :)) Pont előttem ment mikor kifelé jöttem, éppen telefonáltam, és mondtam a telefonba, hogy itt megy előttem a miniszterelnököm, Bajnai Gordon. Erre megfordult, és kezet fogtunk. Sajnos nem tudtam vele beszélgetni, mert nem tudtam letenni a telefont. :( Pedig jó lett volna.

@Horizont: Úgy kezdődott, hogy bejátszották Göncz Árpád beszédének egy részletét, amit elnökké avatásán mondott. Ez, most, itt, nagy szívenütős volt. :(

@Horizont: Azóta gondolkodom, mit kellett volna csinálnom. Ha nem telefonálok, akkor nem mondom hangosan a nevét, nem fordul meg, és én meg biztos nem mentem volna oda hozzá. Hát igen, akkor, amikor megfordult és a kezét nyújtotta, le kellett volna tennem a telót, és elbeszélgetni vele. Csak a Szigetvári Viktor volt mellette, nem volt semmi fekete ruhás szekrény meg napszemüveges körülötte. Hát, nagyon bánom. Pedig rögtön eszembe jutott, hogy egy ilyen párost hogy tudtam volna díjazni: Bajnai Gordon miniszterelnök, Göncz Árpád köztársasági elnök.

@Horizont: De, bánkódok! Ki tudja, lesz-e megint lehetőségem olyan emberrel beszélgetni, akinek nagyon sok mondanivalóm van, akihez millió kérdésem lenne, és akit tisztelek és szeretek. Most itt volt az alkalom, és a hülye telefon miatt elszalasztottam. A párom nem támadt rá Bajnai Gordonra, pedig a füle hallatára azért annyit ki tudtam nyögni, hogy nagyon szeretem. :)) De itthon megjegyezte, hogy már moshatok kezet. De még nem mostam.:)

@Horizont: És, IGEN! Megfordult, és nyújtotta a kezét! Én biztos nem mertem volna megszólítani.
Nem is tudom, ki lett volna még, akinek így örültem volna, hogy a kezét nyújtja nekem, a kisembernek, és biztos, hogy ha beszélgetni szeretnék vele, akkor szóba áll velem. Például Göncz Árpád is, de őt már sajnos soha nem fogom tudni megszólítani. :(

Aztán van, akiről el nem tudnám képzelni, és ha mégis nyújtaná a kezét, hát... levágnám! Mondták is a körülöttem állók most a temetésen: a g..i vajon hol fog bejönni? Hát nem ahol a többi illusztris vendég. Valahol belopták, aztán kilopták.

Méltó temetés volt. Jó érzéssel töltött el, hogy az egyház részéről Várszegi Asztrik búcsúztatta. Kultúrembertől kultúremberek kulturáltan búcsúztak. Nyugodjék békében.

@justhpeter: Ugye? Várszegi Asztrik is gyönyörűen beszélt róla. És az unokája is. És a sok anekdota, amiket elmondtak az életéből, mind kivételes és megható. Biztos még sok történetet tudnának mesélni azok, akik személyesen ismerték. Jó lenne, ha ezeket mi is megismerhetnénk, akik szerettük őt.

@nemkati: 18:34 Mázlista vagy és remek ember, még ha a telefont nem is tudod letenni. De legalább a telefonos partner is kicsit része volt a történetnek :)

@Horizont: Igazad van, ez a hajó elment. :(
Vagy inkább kis ladik. És nekem még legalább ez is megvolt, hogy az általam szeretett köztársasági elnök búcsúztatóján személyesen ott lehettem, és hallhattam azokat a nagyon szép búcsúbeszédeket, Göncz Árpád saját hangját, Koncz Zsuzsát és Bródyt, énekelhettem mindenkivel együtt a kedvenc dalát a Ha én rózsa volnék-ot, elmondhattam a miatyánkot, és énekelhettem a himnuszt Árpi bácsi utolsó útján (ami nagyon rövid volt, pár méterre a ravataltól temették el). És utána a kézfogás Bajnai Gordonnal, kicsit enyhíttette a bánatot, amit valószínűleg saját magam iránt éreztem, a magam veszteségének tekintem Árpi bácsi halálát. De azért mondom el mindezt, hogy Neked, és mindenkinek, akinek ez fontos, és aki ebből kimaradt, hogy egy kicsit átadjak abból az élményből, akár jó, akár fájdalmas, ami nekem ma megadatott.

@JAJMÁR: A telefonos partner az unokatesóm, akivel szerettem volna ott összefutni, de addigra már elment, és nemhogy csak el kellett sietnie, hanem még el is késett, és arról faggatott, mi volt mielőtt odaért. Éppen ezt meséltem neki. Én valahogy tudtam, hogy korán kell menni, és már fél kettőkor a temetőben voltam. Nem ment könnyen, de nehéz sem volt, pár megállóra a temetőtől dolgozom, és a főnök is rábólintott, hogy 1 óra után elmehetek.

@nemkati: 19:15 Na ugye, hogy milyen ügyi vagy :) és nekem is jó, hogy ott voltál, és elmeséltél egy személyes élményt. Valóban felemelő lehetett, én csak most, utólag nézem a felvételeket, de még így is. :)

@JAJMÁR: Nekem nagyon nagy élmény volt, nagyon megrázó is, és nagyon felelemelő is ez a minden tekintetben méltó búcsúztatás. Féltem elmondani a személyes érzéseimet, ugyanakkor nagyon kikívánkozott belőlem. Ha valakinek egy kis pluszt adhattam a beszámolóval a bánatának az enyhítéséhez, vagy ahhoz, hogy ha nem volt lehetősége személyesen ott lenni, valami személyest kaphasson a híradásokon kívül, akkor nem bánom, hogy megírtam. Mert bármit írhatok, tudom, hogy Őt nem pótolhatja semmi, senki.

@nemkati: Köszi :)))

@Horizont: Ja, a főnök mondta, hogy Katikám, menj csak ki, én is mennék, csak most nem tudok. És mindenki el volt engedve fél 3-kor, mert Óbudán péntek délután a közlekedés katasztrofális volt.
Mikor jöttünk ki a temetőből a felső bejáratnál, és vártunk a buszra, özönlöttek kifelé a besötétített ablakos fekete autók. Egyszercsak odajött egy rendőr, és azt mondta, hogy most jött az utasÍtás, hogy a buszok nem állhatnak meg ebben a megállóban, el kell menni gyalog a főbejárathoz, mert el kell engedni a diplomatákat és a magas rangú vendégeket. Ott egy néni majdnem sírva fakadt, bottal járt, és azt mondta, hogy ő nem tud ennyit gyalogolni. Őt se engedték felszállni. :(

@Horizont: Nem láttam, és itthon a felvételeken se, meg a tudósításokban se. Szerintem nem volt ott.

@Horizont: Én is. Remélem, eltörött a lába, mert akkor megbocsájtom neki. :)
(csak viccelek)