A magyar politikai rendszer demokrácia, nem volt második rendszerváltás 2010 után, bár a hatalomgyakorlás megváltozott – mondta Körösényi András politológus az Akadémia politikatudományi intézetében rendezett konferencián kedden.
A szakember szerint az utóbbi évek változásai meg sem közelítik az 1989-90-es átalakulás mértékét, a demokrácia alapvető vonásai megmaradtak, így például a szabad választások, a pártok versenye, az alkotmányosság, az alternatív média. Ugyanakkor a 2010 óta lezajlott változások nyilvánvalóan jelentősebbek egy puszta kormányváltásnál.
Az Orbán-rendszer megkülönböztető elemei között említette az elhatárolódást az előző időszaktól és az új berendezkedés alapításának hangsúlyozását az alkotmányozással és számos szimbolikus gesztussal, deklarációval. Ehhez kapcsolódik a rendkívüli politika folyamatossá válása, a jogi keretek megkerülése – mondta a kutató.
Egy másik jellegzetessége ennek a politikai berendezkedésnek a korábbi időszak erős hatalommegosztásával szemben a hatalmi érdekek érvényesítése, a politika elsőbbségének érvényesítése a jog uralmával és más szakmai autonómiákkal szemben – jelezte Körösényi András.
Hozzátette: az állam és társadalom viszonyára az antipluralizmus és a paternalizmus, atyáskodás, a korábbi élesen megosztó viták meghaladásának igénye jellemző. A Fidesz vezetése a 2002-es választási vereség óta a politika és a nép közti közvetlen kapcsolatot hirdeti, melynek eszközei a nemzeti konzultációk, vagy "a felülről szervezett békemenetek" – mondta a kutató.
Az új berendezkedés jellemzője még az államközpontúság, a közigazgatás erőteljes centralizációja és a saját elit kiépítésének igénye. Mindezeket egységbe fogja a karizmatikus legitimáció, a rendkívüli képességekkel felruházott, rendkívüli helyzeteket is kontrollálni képes vezető elfogadottsága. A változások azonban jelentős részben Orbán Viktor személyéhez, stílusához kötődnek. Kérdés, hogy ez a politikai berendezkedés képes-e konszolidálódni, túléli-e megalkotóját, rendszerré válik-e? – fűzte hozzá a szakember.
A hozzászólok felvetették többek között, hogy egy ilyen berendezkedés mennyire radikalizálódhat, ha csökken a társadalmi elfogadottsága.
A konferencián elhangzott tucatnyi előadás A magyar politikai rendszer – negyedszázad után című, most megjelent tanulmánykötet tematikáját követte.
A több mint négyszáz oldalas kiadvány 17 fejezete átfogóan és szisztematikusan feldolgozza a magyar politika intézményeit, összetevőit: így többek között a politikai gondolkodás, a politikai vezető, az elit, az alkotmány és az Alkotmánybíróság, a kormány, az Országgyűlés, az államfő, az önkormányzatok, a választási és pártrendszer, a civil társadalom és a politikai kommunikáció jellemzőit. A szerzők jelentős része a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának Politikatudományi Intézetében (MTA PTI) dolgozik, szerkesztője, Körösényi András, az intézet főigazgatója.
Nein, nein, nein. Rogán, lázár, habony marad, a többiek menjenek kifele a francba.