Megrovásban részesített az ügyészség egy Indexes újságírót, Nyilas Gergelyt, miután az végigsétált a migránsokkal a déli határig és kirgiz menekültnek adta ki magát, hogy megtudja, milyen elbánásban részesülnek Magyarországon a menekültek. A lap azért számolt be az esetről, mert a per jelentős és akár precedensértékű is lehet.
Az Indexet egy olvasó jelentette fel és a hatóság hivatalból is vizsgálatot indított, mivel Nyilas megtévesztette a hatóságokat (ez igaz) és (a hatóságok szerint) közokiratot is hamisított.
A Győri Nyomozó Ügyészség a nyomozást megszüntette, és Nyilas Gergelyt megrovásban részesítette.
Csakhogy Nyilas Gergely és ügyvédje panasszal éltek az eljárás ellen, a médiatörvény szerint ugyanis
a médiatartalom-szolgáltató, annak munkavállalója vagy a médiatartalom-szolgáltatóval munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy nem vonható felelősségre olyan jogsértésért, amelyet valamely közérdekű információ megszerzésével összefüggésben követett el, és az adott információ általa nem, vagy csak aránytalan nehézséggel lett volna más módon megszerezhető, feltéve, hogy az így elkövetett jogsértés nem okoz aránytalan vagy súlyos sérelmet, továbbá az információ megszerzésére nem a minősített adatok védelméről szóló törvény megsértésével került sor.
Az Index egyébként nagyon szeretett volna a hatóságok úgynevezett megtévesztése nélkül is riportot készíteni, csakhogy az újságírók nem kaptak arra engedélyt, hogy az idegenrendészeti eljárás lefolytatásának módját és a menekülttáborokat belülről megnézzék:
Ezért nem maradt más módszer, mint amivel éltünk: egy újságíró kénytelen volt magát menekültnek kiadva végigjárni az utat. A panasz mellett szólt az is, hogy a megrovás megnehezítené Nyilas kolléga munkavégzését, mivel nem kizárt, hogy hasonló helyzetbe kerül (és akkor a mostani esetet súlyosbító körülményként vennék figyelembe).
Az ügyészségnek egyébként nem tetszett az Index-cikk hangvétele sem. A közokirat, amelyet Nyilas Gergely állítólag aláírt, saját elmondása szerint nem volt közokirat.
Ahogy meséli, egy tolmáccsal beszélgetett, aki közben egy hivatalosnak nem nevezhető A4-es papírra írogatott, majd megkérte őt, hogy írja alá cirill betűkkel. Az idegenrendészet számítógépes rendszerébe erről a papírról másolták be a fiktív adatokat.
Az újságíró azt is kétségbe vonja, hogy valós személye felfedése mellet is megszerezhette volna azokat az információkat, amelyeket így megszerzett.
Nyilas (és az Index) ügyvédje, Bodolai László felidézte, hogy arra például létezik ügyészségi állásfoglalás, hogy a büntetőjogilag necces megítélésű hálapénz utólagos elfogadásának jogkövetkezményei alól mentesül az orvos, ha az egészségügyi intézmény vezetője azt egy belső utasításban engedélyezte. Ennek fényében különösen furcsának nevezte, hogy az újságírók esetében hiába biztosított törvényi szintű mentességet direkt a Nyilaséhoz hasonló helyzetekre a jogalkotó, az ügyészség azt mégsem hajlandó figyelembe venni.
Mocskos polt még a helyén van ?