Nem volt törvényes alapja annak, hogy a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen folyó úgynevezett BKV-ügyben kihallgassák Demszky Gábor volt főpolgármestert – mondta Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vezetője kérdésre válaszolva hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
Újságírók a sajtótájékoztatón felvetették, hogy egy olyan ügyről van szó, amelyben a volt főpolgármester egyik volt helyettesének, egykori beosztottjainak felelősségét és egy fővárosi cégben történt visszaéléseket vizsgálták a hatóságok. A főügyész ugyanakkor arra mutatott rá, hogy a volt városvezető kihallgatásának feltételei sem gyanúsítottként, sem tanúként nem álltak fenn. Egyik eljáró hatóság, így a bíróság sem látta úgy, hogy Demszky meghallgatásától megfelelő bizonyítékok remélhetők.
A főügyész szintén kérdésre válaszolva elmondta azt is: nem tud arról, hogy "vadásztak" volna a volt főpolgármesterre, vagy hogy olyan alkut ajánlottak volna Hagyó Miklósnak: ha terhelő vallomást tesz Demszkyre, enyhébb elbírálásra számíthat. Demszky Gábor sem tett arra vonatkozó bejelentést, hogy vadásznak rá, a vádalku pedig államtitok – fűzte hozzá.
Keresztes Imre visszautasította azt a szerinte minden alapot nélkülöző feltételezést, hogy kényszert alkalmaztak volna az eljárás során. A koncepciós eljárásra vonatkozó felvetés kapcsán elmondta, hogy feljelentésre indult az ügy és megfelelő bizonyítékokra épült a vád.
Arra a kérdésre reagálva, hogy volt-e politikai nyomás az ügyben, a főügyész közölte: a politikusok különféléket nyilatkoznak, az ügyészség ezt hallja, látja, tudomásul veszi, de eljárásait ez nem befolyásolja.
A főügyész ismertetése szerint a Hagyó-ügyben az egy héttel ezelőtti elsőfokú ítélet ellen többirányú fellebbezést nyújtott be az ügyészség. Azoknak a vádlottaknak az esetében, akiknek kimondta a bűnösségét a bíróság, az ügyészség elsősorban törvénysértően enyhe büntetésekre hivatkozva jelentett be fellebbezést. Részben, mert azok mértéke a büntetési tétel középmértékét se éri el, részben pedig azért, mert azok végrehajtását felfüggesztette a bíróság.
Az ügyészség szerint ezek a szankciók nem alkalmasak arra, hogy a hasonló beosztásban lévő vagyonkezelőket elrettentsék a bűncselekmények elkövetésétől.
Az egyetlen kivétellel bizonyítékok hiányában meghozott felmentő rendelkezések esetében az ügyészség a bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében fellebbez. Az ügyészség szerint ezekben az esetekben is kétséget kizáróan bizonyított a vádlottak bűnössége.
A fellebbezés célja, hogy a bíróság megállapítsa az igazságot és abból a megfelelő következményeket vonja le – hangsúlyozta a főügyész.
Keresztes Imre kifejtette: a vádbeli korrupciós cselekmények bizonyítása nehéz, hiszen minden résztvevő érdeke az, hogy ne derüljenek ki a történtek. A bűnüldöző hatóságok számára azonban világszerte súlyponti kérdés az ilyen jellegű cselekmények elleni küzdelem, és így van ez a magyar ügyészségen is.
Példaként elmondta, hogy Hagyó-ügyben az egyik vesztegető maga, a szabad akaratából, nagy nyilvánosság előtt részletesen elmondta, miként történt a bűncselekmény, a nyomozás lezárása után azonban ezt ismeretlen okból visszavonta. Ám kényszer alkalmazására a terhelő vallomás kapcsán utóbb se hivatkozott. Keresztes Imre szerint ebben az esetben meg kellett volna állapítania a bűncselekményt a bíróságnak.
A főügyész hozzátette: a fellebbezés végső formájáról majd az írásba foglalt ítélet ismeretében döntenek.
A Kecskeméti Törvényszék január 26-án hirdette ki elsőfokú, nem jogerős ítéletét, amelyben Hagyó Miklós elsőrendű vádlottat hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt mint felbujtót két év, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Ugyanakkor a hivatali vesztegetés vádja alól felmentette a bíróság.
A további 14 vádlott közül Mesterházy Ernő egykori főpolgármesteri politikai főtanácsadót felmentette a törvényszék az ellene emelt vád alól. Antal Attilát, a BKV Zrt. egykori vezérigazgatóját folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés, valamint hamis magánokirat felhasználása miatt másfél év, három évre felfüggesztett börtönre ítélte a törvényszék. Balogh Zsolt, a BKV Zrt. Antal Attilát követő vezérigazgatója hasonló vádak miatt egy év két hónap, két év próbaidőre felfüggesztett börtönt kapott. Felmentették minden vád alól Szalainé Szilágyi Eleonórát, a BKV volt humánpolitikai igazgatóját, valamint három másik vádlottat.
A bíróság Hagyó Miklóst és Balogh Zsoltot kötelezte, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után kártérítésként egyetemlegesen fizessen meg a BKV-nak 39,6 millió forintot. A kétszer 15 millió forint átadásának vádja alól bizonyítottság hiányában mentette fel Hagyó Miklóst a bíróság.
A Kecskeméti Törvényszéknek az ítélethirdetés napján kiadott tájékoztatása tartalmazza a többi között, hogy a tizenöt vádlottból kilencet ítéltek el. Az elsőfokú ítélet szerint Hagyó Miklós és Balogh Zsolt terhére a vádbeli 500 millió forintból 39,6 millió forint elkövetési értéket, Antal Attila harmadrendű vádlott terhére a vádbeli 1 milliárd forintból 10,7 millió forint elkövetési értéket bizonyítottak, míg a másodrendű vádlott esetében a vádbeli 500 millió forintot egyáltalán nem sikerült bizonyítani.
Azt mondják, hogy azért fellebbeznek Hagyó ügyben, mert a kiszabott ítélet nem bír elég elrettentő erővel a jelenleg hasonló pozícióban dolgozók számára. Akkor magyarázza már meg az ügyészség, hogy mikor az MNB elnöke, Matolcsy kifelejtette bevallásából az egyik jövedelmét, akkor azt miért nézték el neki? De a Rogán féle ingatlanmutyikban is elég magas a tűrésküszöbe az igen nem tisztelt ügyészségnek.