A Széchenyi Kártya Program fennállásának legeredményesebb évét zárta 2016-ban, amikor az elmúlt 15 év legmagasabb hitelkihelyezése valósult meg mintegy 180 milliárd forint értékben – mondta Krisán László, a programot koordináló Kavosz Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek.
A program keretében tavaly év végéig összesen 325 ezer igénylést fogadtak be, és közel 250 ezer hitelügylet jött létre több mint 1700 milliárd forint értékben. Ebből 2016-ban több mint 21 000 hiteligénylés mellett közel 180 milliárd forint összegű támogatott hitelhez jutottak a kkv-szektor vállalkozásai.
A program hiteleit 75 százalékban vidéki vállalkozók veszik igénybe, az elérhető hiteltípusok közül továbbra is a folyószámlahitel a legkeresettebb.
Számítások szerint a múlt évben kihelyezett mintegy 180 milliárd forint a költségvetésnek több mint 40 milliárd forint adó- és járulékbevételt hoz – jegyezte meg Krisán László.
Szólt arról, hogy a vállalkozások javaslatai alapján az idén tovább finomítják és egyszerűsítik a program feltételrendszerét, keresik a maximálisan igénybe vehető hitelkeretek emelésének lehetőségét, emellett indokoltnak látják a fiatal vállalkozók finanszírozását elősegítő konstrukció kidolgozását, valamint a mikro-és kisvállalati kör nemzetközi versenyképességet javító program létrehozását, amivel többek között a beszállítóként tevékenykedő kiscégek megsegítésére is lehetőség nyílna.
Kitért arra is, hogy a kkv-k finanszírozásában jelentős szerepet kapnak az uniós források, de gondolni kell arra is, hogy Nagy-Britannia kilépésével az Európai Unió költségvetése átalakul, és a kieső mintegy 10 százalék befizetés a fejlesztési források csökkentéséhez vezethet. Ezért is fontos, hogy az ország a számára rendelkezésre álló uniós forrásokat minél előbb felhasználja – mondta Krisán László, aki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) uniós forrásokért felelős alelnöke is egyben.
Úgy vélte, a vállalkozások a vissza nem térítendő pályázati támogatások lehetőségével fognak leginkább élni, emellett komoly kereslet várható a vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatásokat egyszerre tartalmazó kombinált pályázatokra, amelyek az előző fejlesztési ciklusban rendkívül népszerűek voltak.
Megjegyezte, hogy a Széchenyi Kártya Program a kkv-kat az uniós források felhasználásában is segíti, a 2014-2020-as fejlesztési időszakban is rendelkezésükre állnak a pályázathoz szükséges önerőt kiegészítő, illetve az elnyert támogatásokat megelőlegező hitelek, amelyek jelenleg 0 százalékos nettó éves kamaton érhetők el.
A baj ott van, hogy nincs ingyenebéd. Ennek, a vállalkozó részére nullás hitelnek a kamatait mi, adófizetők fizetjük ki. Tehát, ami nekik nulla, az nekünk lesz költség. És a kígyó itt harapott a farkába.
kormányunk minden új munkahelyért folyamatosan növekvő összeget, idén már 12 millió
forintnál is többet ad a multiknak a mindenki pénzéből. A kicsik – magyar kisvállalkozók, középvállalkozások – egy fillért sem kaptak, mert ugye a piaci verseny. Ami úgy néz ki, hogy a kormány közpénzből évekre előre kifizeti a multiknak a létrejött munkahelyek teljes költségét – bérek és azok járulékai – a többiek meg álljanak meg a maguk lábán, ahogy akarnak. Helyes. Nem is kell szórni a pénzt ész nélkül, csak ahová érdemes. Mert egy Csányi megbecsüli a mohácsi vágóhíd támogatására kapott 2,8 milliárd forintot. Az pedig csak természetes, hogy a kormány szinte kizárólag alacsony hozzáadott értéket termelő multiknak ad támogatást a mi pénzünkből. Hiszen meg is hirdették, hogy nem tudás, hanem munkaalapú társadalmat építenek. És tényleg. Van összeszerelő üzem dögivel és van közmunka.