Magyarul álmodik, magyarul számol – a külügyminisztériumnak is tolmácsolt korábban az LMP afgán származású tanácsadója, aki 4 éves kora óta itt él

Magyarul álmodik, magyarul számol és anyanyelveként definiálja a magyart az afgán származású Janan Mirwais, aki az LMP-ben Szél Bernadett nemzetbiztonsági szakértője. 4 éves kora óta él Magyarországon, felnőtt fejjel soha nem járt Afganisztánban. Úgy véli, hogy a migráció valós probléma, de a "gyűlöletkampány helyett valódi szakmai megoldásokra kellene törekedni".

Janan Mirwais a Magyar Nemzetnek adott interjújában elmondta:

anyanyelvemként definiálom a magyart, magyarul gondolkozom, magyarul számolok és magyarul álmodok.

Janan Mirwais Afganisztánban született és négyéves volt, amikor apja 1990-ben doktori ösztöndíjjal Magyarországra hozta a családot. Janan Marwais felnőtt fejjel soha nem járt Afganisztánban.

Magyar iskolába járt és itt végezte el az egyetemet.

Mirwais nem felelt meg a nemzetbiztonsági átvilágításon, erre hivatkozva támadt rá a kormánypárti sajtó és emiatt akarja Németh Szilárd Szél Bernadettet is kitiltani az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának üléséről.

Marwais a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt mondta:

nem tudja, milyen kockázatot tártak fel esetében a magyar titkosszolgálatok, de ha tudná sem mondhatná el. 

Hozzátette:

Szél Bernadett látta az indoklást tartalmazó dokumentumot, de ő soha nem adott ki semmiféle minősített információt, így ezt sem. Szeretném kiemelni, ez nem azt jelenti, hogy kockázatot jelentek Magyarországra nézve, hanem olyan kockázati tényezők merültek fel, amelyek nem teszik lehetővé, hogy zárt ülésen vegyek részt.

Kiemelte:

követhető és átlátható az életutam, mind a családi hátterem, mind az ismerősi köröm tekintetében.

Az interjúban azt is elmondta, hogy korábban nem jelenthetett nemzetbiztonsági kockázatot.

Marwais ugyanis tomácsolt a Magyar Honvédségnek és a külügyminisztériumnak és dolgozott a külügyminisztérium hivatalos háttérintézményeként működő Demokrácia Központ Közalapítványnál. De dolgozott a Schmidt Mária féle Terror Háza Múzeumot működtető Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványnál, és a Balog Zoltán vezette Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottságnál is.

Janan Mirwais. Fotó: IBS

Arra a kérdésre, hogy mivel foglalkozik az LMP-nél, Marwais azt mondta, hogy a frakciónak elsősorban külpolitikai ügyekben ad tanácsokat.

Jogszabályokat véleményezek, illetve a képviselők felkészítését végzem a nyilvános szereplésekhez. Ezenkívül pedig kampány van, ilyenkor mindenkinek mindenre bevethetőnek kell lennie. Jogász végzettségem van, de ilyen munkát nem nagyon végeztem. Világéletemben a nemzetközi kapcsolatok dimenziójában mozogtam, így valószínűleg a tapasztalatom az, ami miatt kiválasztottak az LMP frakciójához.

A kormány bevándorláspolitikájáról Marwais azt mondta, hogy azt egy történettel tudná a leginkább illusztrálni.

Egyszer Kósa Lajosnak egy debreceni rendezvényen – amelyen mindketten felszólaltunk – azt mondtam: Lajos, az a baj azzal, amit mondtok, hogy elképesztő durván általánosító, és az olyan embereket is egy kalap alá veszi, mint én, aki a sikeres integráció példája. Erre Kósa azt mondta, hogy ezt ne vedd komolyan, mert te már nem afgán vagy, hanem magyar. Azt gondolom, hogy a migráció valós probléma, de a gyűlöletkampány helyett valódi szakmai megoldásokra kellett volna törekedni.

Janan Mirwais egyébként úgy gondolja, hogy a kerítésre szükség van a déli határon.

Nem tartom a legelegánsabb megoldásnak, de minden államnak megvan a joga eldönteni, hogy kit enged be és kit nem

- fogalmazott a lapnak.

Ahogy azt hétfőn megírtuk, Janan Mirwais közleménnyel reagált a kormánypárti sajtó támadásaira.

Ebben azt írta:

Mivel az elmúlt napokban a Fidesz-KDNP politikusai és a propagandamédia olyan hamis állításokat tett, amelyektől függetlenül személyem egyértelműen beazonosíthatóvá vált, mint a Lehet Más a Politika országgyűlési frakciójának tanácsadó-szakértője a hamis és hazug állításokkal kapcsolatban az alábbi közleményben reagálok.

Magyar állampolgár vagyok, az LMP országgyűlési frakciójának munkatársa, a Migszol nevű szervezettel pedig soha, semmilyen jogviszonyban nem álltam. 1986-ban születtem Kabulban, Afganisztán fővárosában. 1990-től, 4 éves korom óta élek Magyarországon, 2003 óta pedig magyar állampolgár vagyok.

Az óvodától kezdve, az iskolán át, a gimnáziumi érettségin keresztül kizárólag magyar oktatási intézmények hallgatója voltam. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végeztem jogászként cum laude minősítéssel. Életem meghatározó részét – 18 évet – Gödöllőn töltöttem. Rendszeres fellépője voltam a nemzeti ünnepek megemlékezéseinek, több helyi civil szervezet munkáját segítettem. 2010-től 2014-ig, majd 2016-tól az egyik szervezeti egység megszűnéséig a Demokrácia Központ Közalapítvány munkatársa voltam. A közalapítvány kuratóriumának elnöke előbb Schöpflin György európai parlamenti képviselő, majd Martonyi János, Magyarország korábbi külügyminisztere volt. 2014 és 2016 között a Terror Háza Múzeumot működtető Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány jogásza, valamint az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság pályázati irodavezetője voltam. A közalapítvány főigazgatója Dr. Schmidt Mária, az Emlékbizottság vezetője Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere. Az Emlékbizottság ülésein rendszeresen részt vettem. Közreműködtem a Tom Lantos Intézet megalapításában, és egyik koordinátora voltam az Intézet megnyitó ceremóniájának, amelyen részt vett Orbán Viktor, Magyarország jelenlegi miniszterelnöke, és Hillary Clinton, korábbi amerikai külügyminiszter. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának, valamint az Eszterházy Károly Egyetemnek óraadó oktatója vagyok. Kutatási területem a párhuzamos jogrendszerek és a radikalizáció kapcsolata. Továbbá számos alkalommal végeztem tolmácsolási tevékenységet a Magyar Honvédségnek és a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak. A Lehet Más a Politika országgyűlési frakciójának 2017. júniusa óta vagyok külpolitikai ügyekben tanácsadó-szakértő munkatársa. A nemzetbiztonsági bizottság munkájában nem vettem részt, mivel az átvilágításom eredménye negatívan zárult. Személyem nem minősül nemzetbiztonsági kockázatnak, hanem a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésein nem vehetek részt. A biztonsági kockázatok tekintetében – mivel minősített információkról van szó – egyéb információval nem rendelkezem. Szél Bernadett miniszterelnök-jelölt munkáját a továbbiakban is segíteni fogom, az engem ért hazug és hamis politikai támadások ellenére is. Jelzem, hogy a napokban megjelent nyilatkozatok és médiamegjelenések vonatkozásában a jogi lépéseket polgári és büntetőügyben is megteszem.

Forrás: Magyar Nemzet, Index, 444