Noha az elmúlt években – főként a devizahiteles válság miatt – folyamatosan nőtt a kilakoltatások száma.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nyilvántartása alapján az elmúlt 3 évben összesen kb. 10 ezer családot lakoltattak ki – írja a 24.hu. A lap szerint a legtöbb kilakoltatás, 3600 eset, 2017-ben volt, 2016-ban ehhez képest 3000, idén októberig pedig 2274 ingatlanból lakoltatták ki az ott élőket.
A többség rokonoknál, barátoknál vagy bérlet lakásban húzta meg magát, de persze akadtak olyanok is, akik nem tudtak hová menni, ilyen esetekben pedig az illetékes gyámhivatalnak kötelessége a kiskorú gyermekeket kiemelni a családból és elhelyezni.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak nincsenek erre vonatkozó statisztikái, Schadl György, a szervezet elnöke korábban arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy minden évben akadnak olyan esetek, amikor a család nem tud hova menni, és a gyámhivatal – ha ideiglenesen is – gondoskodik a kiskorú gyermekek elhelyezéséről. A 24.hu megkeresése nyomán kiderült az is, hogy a szociális ügyekért felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma sem vezet statisztikát arról, hány családot szakít szét a kilakoltatás.
Ehhez képest év elején a fideszes parlamenti többség leszavazott egy javaslatot, ami tiltotta volna a gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatását. A tervezetet a Város Mindenkié csoport dolgozta ki, és az LMP meg a Párbeszéd képviselői nyújtották be a parlament elé. A Város Mindenkié decemberben újabb javaslattal kereste meg az Emmit a témában.
A 24.hu-nak azt mondták a minisztériumban, hogy a megyei kormányszerveknek lehetnek adataik arról, hány kiskorút szakíthattak el a családjától kilakoltatás miatt, és a lap kérdéseire minden megyei szerv válaszolt is, a budapesti azonban nem, pedig a legtöbb kilakoltatás a fővárosban történik. Az összesített adatok szerint az elmúlt két évben 8 kiskorút emeltek így ki a családjából, köztük négyet idén.
Cikk- és címlapkép: MTI/EPA/Andy Rain
(24.hu)
124 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás