Gyurcsány: aggályos a csúcsjelöltek bukása

Az Európai Unióról és a családvédelmi akciótervről is beszéltek képviselők napirend előtt az Országgyűlés hétfői ülésén, majd döntöttek a napirendről.

Gyurcsány Ferenc (DK) arról beszélt, hogy bár sokan örülnek a csúcsjelöltek bukásának az Európai Unió következő intézményvezetőinek megválasztását illetően, ez inkább aggályos. Azt mondták az embereknek, hogy azok lesznek Európa vezetői, akiknek a pártcsaládja a legtöbb támogatást kapja, ezért akik most ünnepelnek, azok becsapták az embereket – vélte.

Azt mondta, lezárult egy hosszú vita arról, hogy Európa népei milyen világot szeretnének. Arról kellett dönteni, hogy közelebb lépjenek-e Európa nemzetei egymáshoz, egyre több ügyet közösen oldjanak meg, vagy ebben az együttműködésben inkább veszélyt és fenyegetést látnak – magyarázta.

A politikus szerint a vita eldőlt: Európa népei megtartották a kontinenst a szabadság földrészének, nem félni akarnak, hanem keresik az együttműködést, és azt mondták, nem igaz, hogy Európát elsősorban a menekültnyomás fenyegeti, hanem például a mélyszegénységben élők helyzete vagy a klímaváltozás. Azt is mondták, hogy szekuláris Európát akarnak – tette hozzá.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában kijelentette: a kormány az európai parlamenti (EP-) választás kampányában elmondta, hogy a nemzetállamok Európájában hisz, így kapta meg a szavazatok többségét, ami világos üzenet a magyar választók részéről.

Közölte: azzal, hogy Gyurcsány Ferenc visszatért, a magyarellenes politika is visszatért, az elmúlt napokban Brüsszelben "fúrták a magyarokat". Hozzáfűzte: amit az ellenzék tesz, az nemcsak a szokásos belpolitikai helyezkedés része, hanem a brüsszeli magyar érdekképviselet tudatos gyengítése.

Nacsa Lőrinc (KDNP) közölte: a 2010-es családbarát fordulat óta nem sújtják megszorítások a családokat, a kormány a családok érdekeit szolgáló lépéseket tett.

Kiemelte: a Fidesz-KDNP számára a család az első, azért dolgoznak, hogy a magyar családok erősek legyenek, a vágyott gyermekek megszülethessenek, és a többedik gyermek vállalása ne jelentse a szegénységet. Ezzel szemben a Gyurcsány-kormány intézkedései a családokat sújtották elsősorban – mondta.

Nacsa Lőrinc megjegyezte: a jövő évi büdzsé a családok költségvetése lesz, és megvan a szükséges forrás a családok támogatásához.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta: a kormány számára valóban a gyermek az első, de ez nincs így minden ellenzéki pártnál, ha rajtuk múlt volna, nem léptek volna életbe a családokat támogató intézkedések. Mi nem a migrációra, hanem a magyar családokra fordítunk forrásokat – jelentette ki.

Kitért rá: óriási érdeklődés övezi a családtámogatásokat.

Kocsis Máté (Fidesz) kifejtette: az EU új intézményvezetőiről folytatott vita megmutatta, hogy a visegrádi csoport (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) a legerősebb szövetség az unióban.

Emlékeztetett: a V4 óriási sikert aratott, világossá vált, hogy megkerülhetetlenné lett az EU-ban, és vége annak a korszaknak, amikor a régi nagy tagállamok utasításokat adnak a később csatlakozóknak. A V4 elérte a legfőbb célját: sem Frans Timmermans, sem Manfred Weber nem lett az Európai Bizottság elnöke – közölte. Hozzáfűzte: az új vezetők új esélyt jelentenek Európának, és ezzel az eséllyel élni kell.

Kocsis Máté azt mondta, nem számíthatott a magyarok támogatására az a jelölt, aki nem tiszteli a nemzeteket, a keresztény értékeket és nem akarja megállítani a migrációt.

Dömötör Csaba államtitkár kiemelte: a V4 egységesen lépett fel, nem lehetett megosztani, pedig a V4 vezetői különböző pártcsaládokhoz tartoznak. Véget ért az a korszak, amikor az új tagállamokat másodrangúnak tartották – vélekedett.

Közölte: sikerült megakadályozni, hogy olyan vezetők kerüljenek a bizottság élére, akik a minimális tiszteletet sem mutatják a tagállamok felé. Nem kioktatni, hanem kompromisszumokat kovácsolni kell a bizottság vezetőjének, és erre sem Timmermans, sem Weber nem volt alkalmas – mondta.

Az államtitkár hangsúlyozta: most lehetőség van az újrakezdésre, nagyobb esélyünk van a számunkra kedvezőbb brüsszeli politikára, mint eddig. Már csak az kell, hogy az ellenzék fejezze be az aknamunkát, mert "nem pálya a magyarok ellen politizálni Brüsszelben" – fogalmazott.

A házelnök a napirend előtti felszólalások után ismertette a legfőbb ügyész indítványát Demeter Márta (LMP) mentelmi jogának felfüggesztéséről, amelyet Kövér László megvizsgálásra kiadott a mentelmi bizottságnak.

Az Országgyűlés egyhangúlag igazolta Balczó Zoltán és Nunkovics Tibor jobbikos képviselők mandátumát – előbbiét 152, míg utóbbiét 154 szavazattal –, akik az európai parlamenti képviselővé váló Gyöngyösi Márton és Kepli Lajos megüresedett helyét foglalták el, miután letették az esküt.

Ezt követően Szűcs Lajos jegyző ismertette Áder János államfő átiratát államtitkári megbízatás módosításáról: Pacsay-Tomassich Orsolya, aki eddig az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi ügyekért felelős államtitkára volt, a jövőben a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára lesz.

A Ház döntött arról, hogy felkéri a kulturális bizottságot a Magyar Művészeti Akadémia elnökének beszámolójáról szóló határozathozatalra, és elfogadta az elnöki jogkörben előterjesztett hétfői napirendjét.

Mellár Tamás (Párbeszéd) az elmúlt időszakban elfogadott törvényeket értékelve beszélt az akadémiai kutatóhálózat átalakításáról, amely szerinte egyet jelent az MTA szétverésével és semmi köze sincs a német modell megvalósításához. "A következő áldozat a közoktatás", az átalakításának célja ugyanis az autonómia és a tanszabadság csökkentése – tette hozzá.

Szerinte a közoktatásnak ma nem az a célja Magyarországon, hogy kiművelt emberfőket adjon, hanem olyan embereket, akik a ner rendszerébe be tudnak illeszkedni, akik engedelmes állampolgárok, akik az összeszerelőüzemekben majd jól tudnak dolgozni. Ha ők önállóan tudnának gondolkodni, akkor az egész kormánypropaganda, a migránsozás, a sorosozás eredménytelen lenne – közölte.

Cseresnyés Péter, az Innováció és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a kutatóintézetek átalakításának célja, hogy a hálózat jól működő legyen, hogy a gazdaság igényeit a legnagyobb mértékben ki tudja elégíteni. Szerinte a magyar tudományosság komoly kihívásokkal küszködik, ezt mutatja, hogy Magyarország a 23. helyre esett vissza az európai innovációs rangsorban.

Beszélt az elmúlt időszak eredményeiről, a csökkenő munkanélküliségről, a foglalkoztatás növekedéséről, a családtámogatások bővüléséről.

Kunhalmi Ágnes (MSZP) szerint Magyarországnak olyan kormánya, Budapestnek pedig olyan fideszes vezetése van, amely fontosabbnak tartja a marhákat, mint a budapesti polgárokat. Emlékeztetett arra, hogy az agrártárca a hőségben előírta, hogy csak klímás járműben lehet kérődző állatokat szállítani, a fővárosi tömegközlekedési eszközökön kánikula idején azonban bőven a megengedett, 35 Celsius-fok felett van a hőmérséklet.

Fővárosnak új, felelős vezetés kell – hangoztatta, hozzátéve: a budapestieknek elegük van a Fideszből. Közölte, a baloldali pártok sikeres előválasztása bizonyítja, lenne igény Magyarországon a demokráciára és hogy a budapestiek le akarják rúgni a Fideszt magukról. A változás Magyarországon Budapesten kezdődik – mondta.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint Budapest ma Európa egyik legbiztonságosabb városa, villamosvonalakat hosszabbítottak meg, megújul a buszpark és a 3-as metró, befejezték a 4-es metrót. Azt én tudomásul veszem, hogy a nyári meleg időjárást is a kormány nyakába varrja – mondta, megjegyezve, most több a klímatizált közlekedési eszköz, mint a szocialisták idején.

Szerinte Tarlós István főpolgármester több fát ültetett, mint Karácsony Gergely, aki olyan pártok támogatásával indul a főpolgármester-választáson, akik majdnem csődbe vitték a fővárost. Bírálta a zuglói parkolási rendszert, amely veszteséget termel. Úgy összegzett: "Karácsony Gergellyel valójában Hagyó Miklós, Gyurcsány Ferenc korszaka jönne vissza és az egész Demszky-korszak".

Szólt arról is, hogy ugyan hangosan kampányolnak a gazdagokat sújtó ingatlanadóért, de az valójában a budapesti lakások túlnyomó részét érintené. Azt is szóvá tette, hogy Karácsony Gergely mindig az aktuális áramlatokkal halad, de nem a saját akarata szerint.

Sneider Tamás (Jobbik) azt szorgalmazta, hogy a lengyel kormányhoz hasonlóan a magyar kormány is adjon személyijövedelemadó-mentességet a 26 év alatti fiataloknak migránsmunkások alkalmazása helyett. Lengyelországban ezzel 18 százalékkal nő a fiatalok bére – közölte. Elmondta, a lengyel intézkedés 186 milliárd forintba kerül, Magyarországon a kormány pár éve 100 millió forintot szánt arra, hogy a fiatalokat haza hozza külföldről.

Azt is kezdeményezte, vessenek ki idegenrendészeti adót azon cégekre, amelyek migránsmunkások tömegeit alkalmazzák. Ebből az adóból állítsák fel az idegenrendészeti őrséget azokon a településeken, ahol sok a migránsmunkás – szorgalmazta

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára arra a hívta fel a figyelmet, hogy a térség országai közül Magyarországon a legalacsonyabb azok aránya, akik külföldön vállalnak munkát.

Szerinte Magyarország elmúlt évekbeli gazdasági teljesítménye jelenthet perspektívát a fiataloknak: évek óta 5 százalék körüli gazdasági növekedés van, évek óta 10 százalék körüli reálbéremelkedés van, stabil a költségvetés. Tavalyi év volt az első, amikor több Magyarországon született fiatal jött vissza, mint hagyta el az országot – mondta.

Csárdi Antal (LMP) elmondta, 2004-2010 között másfél millió devizahitelszerződést kötöttek, jelenleg pedig 900 ezer végrehajtás van folyamatban. A családtagokkal együtt a társadalom harmadát érinti ez a kérdés, ezért nem várhatnak tovább a devizahitellel átvert magyarok milliói, kézzel fogható segítségre van szükségük – közölte.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy végrehajtások számában benne van sok minden, a parkolási cédulától kezdve a bírósági bírságokig.

Felidézte a 2010 után hozott intézkedéseket, a végtörlesztést, az eszközkezelő létrehozását, az árfolyamgátat, a forintosítást, a bankok elszámoltatását.

Véleménye szerint a magyar jogrendszer alkalmas arra, hogy egyedi esetekben felülvizsgálja a hitelszerződéseket és "gyógyírt" nyújtson.

Forrás: MTI