Újra az MSZP elnöke lenne Mesterházy Attila

Egy lassan 0%-os pártnak... Dííí... :P Nyaljon be ő is Fecónak úgy is az lesz a vége.

Rendes ember a M A de inkább ne nem vezető típus nem átütő . Valaki más kellene .

...amennyien maradtak most már biztos el tudná vezetni...

Hiába no,egy pártelnöki fizetés mégiscsak jobb,mint ha utat aszfaltozna.
Az MSZP "kicsi ,meg savanyú",de jól fizet.
Megélhetési senkiháziak ezek,nem ellenzék.

Így is van! Meseházy már megtanulta, hogy hogyan kell a Fidesszel együttműködve színlelni az ellenzéki létet...
Nem ő volt véletlenül a főnök, amikor Simon Gábor lebukott a fekete pénzekkel?
Ja?! De...

Szomorú dolog az országra nézve, hogy az MSZP, egykoron legnagyobb demokratikus ellenzéki párt vezetése alkalmatlan személyek gyülekezete. Volt ennek már sok jele az elmúlt tíz évben. Ilyen például az, hogy az elvesztett 2010-es választások óta havonta nyilatkoztak arról, hogy a pártnak meg kell újulnia. Aztán a folyamatos megújulás jegyében elvesztették a 2014-es választásokat is. Erre válaszul – a megújulás jegyében – Mesterházy Attila visszanövesztette hetyke kis d’artagnanos bajuszkáját és kecskeszakállát. De ez a megújulás sem volt elég ahhoz, hogy elkerüljék az EP választáson való csúfos szereplést. Nyilvánvalóvá vált, hogy további megújulásra van szükség. Lecserélték hát a pártelnököt egy olyanra, akinek soha nem volt bajuszkája és kecskeszakálla. Tóbiás József, az új elnök új stílust hozott a párt életébe: nem erőltette rá magát senkire, kényes helyzetekben és a választási kampányban szinte eltűnt a nyilvánosság elől és a spanyol nyaralóhelyen, a Kanári-szigeteken tölti mindennapjait családjával. Közben az MSZP házatájáról is érkeztek hírek és a sok találgatás és elemezgetés után végre megválasztották a párt új elnökét. Mesterházy Attila helyett Tóth Bertalan frakcióvezetőre esett. 54-46%-os arányban választották meg Tóthot, aki nyitóbeszédében felvázolta a párt jövőbeni terveit. Ezek pedig a következők:
- Együttműködő és a tradicionális baloldali értékrendet kérlelhetetlenül képviselő Magyar Szocialista Pártot szeretne.
- Olyan MSZP-t akar, amely hisz a szolidaritásban, az igazságosságban, az esélyegyenlőségben és az egységesülő
nemzetben.
- Olyan MSZP-t akar, amely cselekvőképes, valódi közösségként működik, amely reményt ad azzal, hogy védelmet biztosít
a hatalom üldözötteinek.
- Olyan MSZP-t akar, amely a kormányváltás motorja lehet azzal, hogy kérlelhetetlen bírálója az orbáni hatalomnak és az
emberek valódi problémáira kínál valódi megoldásokat.
Ezek mind jól hangzanak, a kérdés természetesen csak az, hogy ebből nem sok teljesült a...

@Ronin2: ma 16:10 ♠ Csapda politikusoknak:
4cdn.hu/kraken/image/upload/s--EexaFBDd--/h_297,w_340/78TVs4trfxad1QO1FLs.jpeg
Lámpaoszlopokon tilos a politikai hirdetés elhelyezése:
fungie.hu/media/k2/items/cache/0e8bfd1d071657cbc63f9ace1550f1f3_L.jpg

Úgy tartja a szájhagyomány (mivel senki nem szívesen jár bíróságra), hogy a pártok finanszírozása minden bajok eredője. A számukra biztosított költségvetési keret a töredékét sem fedezte/fedezi a működésnek. Ezért aztán – a legendák szerint – a pártok kénytelenek voltak megtalálni az önfenntartás módját. Ebben Puch László, az MSZP pénzügyi zsenije volt az élharcos, az ő legkiválóbb tanítványa pedig Simicska Lajos. Szintén szóbeszéd, miszerint sokáig közösen, hogy úgy mondjam vállt vállhoz vetve dolgoztak, mígnem a tanítvány túlnőtt a mesteren. Maga a technika lényegében egyszerű. Állami vagyonokat „baráti kezekbe” juttatva joggal várható el, hogy a hálás új gazda visszacsorgat némi apanázst a pártkasszába. Főleg, ha folyamatosan kap állami megbízásokat, kedvező lehetőségeket (megkerülve a piaci versenyt), megfelelő, legálisnak tűnő (vagy legálissá tett) támogatásokat, kedvező hiteleket „baráti” bankoktól. A számára biztosított versenyelőny fejében szívesen működik együtt bizonyos alvállalkozókkal, bíz meg ügyvédi irodáktól kezdve piackutató cégeken át a mindenféle kutatásokat és elemzéseket végző társaságokat. Mert az általuk végzett munka mértéke és értéke nehezen mérhető, szemben mondjuk a kapálással, ahol 5 sor bab, az 5 sor bab. Így volt ez a század elején és így volt a Század végén is…Ami talán még lényeges ebből az időszakból: A Közgép ekkor még a vegetáló ici-pici cégek sorában ténykedik. A Vegyépszer az a cég, amely nagyon ügyesen tud együttműködni a kormánnyal.Na tehát, ezek a nehezen ellenőrizhető munkát végző intézetek, alapítványok, irodák benyújtják a számlát az államnak. Az pedig szemrebbenés nélkül fizet százmilliókat, esetenként milliárdokat. A közösből. Éves keretet is biztosít persze az adott intézményeknek, szintén horribilis összegeket különítve el a költségvetésből. Aztán ezen pénzek egy jókora hányada – persze, csak a legendák szerint – hogy, hogy nem, visszacsorog bizonyos kasszákba, zsebekbe.