Napallergia, fényérzékenység? Sokkal több embert érint ez a probléma, mint talán gondolnánk, hiszen becslések szerint a népesség ötöde érintett lehet. Dr. Borbola Kinga, a Dermatica bőrgyógyász-kozmetológusa, klinikai onkológus szerint azért is érdemes felállítani a pontos diagnózist, mert más bőrallergiák és bőrproblémák is okozhatnak hasonló tüneteket.

Mit tehetünk, ha az allergia oka a napfény?

Fotó: Unsplash

Néhányan a normálistól eltérően reagálnak a fényhatásra, ezt nevezzük fényérzékenységnek. Valódi allergiás jelenség, ha valakinek csalánkiütése lesz az ultraibolya sugárzástól, bár ez meglehetősen ritka jelenség. A polimorf fénykiütés szintén ritka, de jellegzetes bőrgyógyászati probléma, amelynek oka még nem pontosan ismert. Valószínűsíthető, hogy az immunrendszer kiegyensúlyozatlansága áll annak hátterében, amikor valaki a fénnyel való találkozás után kellemetlen égető, viszkető érzés mellett összefolyó kiütéseket fedez fel a bőrén – a fénnyel leginkább érintkező területeken. Érdekes módon a tünetek kora tavaszi megjelenése után később a jelenség enyhül, mintha megszokná a bőr a napot. Terápiájában megoldás lehet a speciális megelőző fénykezelés, vagyis az érzékenység „kimerítése” még nyár előtt.

Toxikus reakciók bizonyos anyagoktól

Néhány anyag felerősítheti a bőr fényérzékenységét, ezeket fototoxikus anyagoknak hívjuk. Az ilyen fényérzékenyítő anyagok megsokszorozzák a fény hatását, és csúnya, hólyagos bőrgyulladást okoznak, amely után később sokszor marad vissza barna folt.

Fototoxikus anyagot tartalmaznak például az ernyősvirágú petrezselyem, kömény, ánizs, pasztinák, citrusfélék, sárgarépa, a fészkesvirágú krizantém, napraforgó, őszirózsa. Veszélyes ilyen szempontból a bergamottolaj is, amely bizonyos parfümökben és akár napolajban is található. Napsütéses időszakban semmiképpen se fújjuk a bőrünkre (nyakunkra, csuklónkra.. stb.) a parfümöt!

Érdemes tehát a nyári kertészkedéssel is óvatosnak lenni azoknak, akik fényérzékenységgel küzdenek, a napon végzett munka után 24 órán belül alakulhatnak ki a hólyagos, fájdalmas, gyakran a növény körvonalát mutató nyomok.

Gyógyszerek is okozhatnak ilyen problémát, ilyenek egyes vizelethajtók, gyulladásgátlók, szívritmus-szabályozószerek, a cukorbetegség kezelésére szolgáló tabletták, és bizonyos antibiotikum csoportok. Éppen ezért mindig el kell olvasni az adott gyógyszerek leírásában a mellékhatásokról szóló részt is, és ha szerepel benne a fényérzékenység, akkor fokozottan ügyelni kell fényvédelemre, illetve kerülni kell a direkt napsütést. Ugyanis ez a probléma csak akkor jelentkezik, ha a fototoxikus anyag és a napsütés együtt vannak jelen.

Mit tehet az orvos és a beteg?

Toxikus fénykiütés esetén szerencsés esetben maga a beteg mondja el, mivel érintkezett, milyen gyógyszert vett be, illetve sokszor látszik a levél lenyomata az égésben. Ha allergiáról van szó és nem egyértelmű az allergén, a hagyományos allergiavizsgálathoz hasonló eljárással vizsgáljuk a gyanús anyagokat – hangsúlyozza dr. Borbola Kinga, a Dermatica bőrgyógyász-kozmetológusa, klinikai onkológus. – Mindkét esetben adhatók gyulladáscsökkentők, az erős viszketést pedig jól lehet csillapítani receptköteles antihisztamin tartalmú krémekkel, gyógyszerekkel. A tünetek elmulasztásában a helyi szteroid kezelés is sokat segít. Természetesen a fényvédelem megelőzésként és kiegészítésképpen is elengedhetetlen.

Dermatica / Napidoktor

5 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Rockxy
a korlátolt gondolkodás hülyeséget okoz.
Rockxy
a napot kell letiltani!
a Nap viseljen maszkot!
és tarcsa a távolságot!
és ne járjon koncertre!
vacsi
Gyakorlatilag az egész családom, testvéreim, anyukánk allergiás a napfényre: ha ránk süt, azonnal elkezdünk tüsszögni. Mióta az eszemet tudom, kb. 65 éve, ez így van. Nincs mit tenni ellene, egy idő után megszokjuk. Másnap újra kezdődik.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.