Újabb kormányzati kudarc: meghátrálnak az egészségügyi reform ügyében

Enyhítené az orvosok béremeléséhez kötött feltételeket a kormány, de csak átmenetileg. A súlyos konfliktusokat generáló vitákat a választás utánra halasztaná.

Bár a kormány továbbra sem tárgyal a Magyar Orvosi Kamarával (MOK), lényegében kapitulációval felérő javaslatot készít elő az új jogállási törvény végrehajtási rendeleteként – írja a Népszava.

A friss tervezetben a három legtöbbet kritizált résznél engedni látszik a kabinet. Igaz, komoly nyomás volt a kormányon, hiszen a MOK közvélemény-kutatásában

5000 orvos jelezte, hogy nem írja alá a számára elfogadhatatlan, új jogállásról szóló munkaszerződést.

Heves vitákat szított a másodállások engedélyeztetési kötelezettsége. Ennek határidejét eltolták 2023 januárjára, azaz a választáson túlra.

Szintén komoly viták övezték az orvosok kirendelésére vonatkozó passzust. A kirendelés idejét a korábbi

két év helyett évi 100 napban maximálja

a tervezet, és bevezet egy 50 százalékos bérpótlékot is a kirendelés idejére. (A kamara eredeti követelésében is 100 napos határidő szerepel, de azzal a megkötéssel, hogy ez kizárólag vészhelyzetben alkalmazható.)

A rendelettervet szerint nem lehet kirendelni majd a várandós és a három évesnél fiatalabb kisgyermeket nevelő nőket, a nagycsaládosokat, a gyermeküket egyedül nevelőket, vagy hozzátartozójukról gondoskodókat, illetve az egészségkárosodott dolgozókat, valamint a közvetlenül szakvizsga előtt állókat.

Szintén óriási ellenérzést váltott ki, hogy a törvény megszüntette volna már januártól az egészségügyben a közreműködői szerződéseket, amelyekkel főállású egészségügyi dolgozók vállalkozóként mellékállást is vállalhatnak közfinanszírozott intézményben. Ennek a határidejét is eltolták két évvel, azaz 2022 végéig nem kell az új jogállási törvényhez igazítaniuk a státuszukat az aneszteziológusoknak, radiológusoknak, műtéti teamek és egyéb egészségügyi vállalkozói formában működő más szakembereknek.

(Népszava)

Cikk- és címlapkép: pixabay.com