Gulyás Gergely: "Ha túl leszünk a járványon, akkor Magyarországon élni jobb és könnyebb lesz, mint bármikor a rendszerváltoztatás óta"

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint "a magyar gazdaság kellően erős ahhoz, hogy ellenálljon a vírus okozta válságnak".

Magyarország a jól védekező államok közé tartozik – mondta Gulyás Gergely a Magyar Nemzet keddi számában megjelent interjúban. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette, hogy az elhunytak száma egymillió lakosra vetítve Magyarországon 317, az Európai Unióban 481.

Leszögezte: a magyar állam felelőssége abban áll, hogy az elérhető legmagasabb színvonalú egészségügyi ellátást biztosítsa a fertőzötteknek, és ehhez minden szükséges lépést megtettek, felkészítették az egészségügyet a járvány második hullámára.

Jelenleg a magyar egészségügy képes a vírust kontroll alatt tartani, bármilyen gyorsan terjedjen is

- fogalmazott.

Kitért arra:

a koronavírus-járvány az egész világon nagyobb visszaesést fog okozni, mint a 2008-as világgazdasági válság.

"Nem készültünk válságra, de most javunkra válik, hogy míg a baloldal alatt tömeges volt a munkanélküliség, addig mi a lehető legtöbb embernek adtunk munkát, és ezért mintegy 900 ezerrel dolgoznak többen a koronavírus-járvány időszakában, mint a baloldal kormányzása alatt. Most, amikor nehéz időket élünk, azért vagyunk hitelképesek a nemzetközi pénzpiacon, mert a kormányzásunk első tíz évében közel húsz százalékkal csökkentettük az államadósságot. Ebből most sajnos sok el fog veszni. De azért van miből veszíteni, mert az elmúlt tíz évben a magyar költségvetési gazdálkodás példás és fegyelmezett volt. A jó években felkészültünk a nehéz évekre" – mondta Gulyás Gergely.

Gulyás szerinte az elmúlt tíz évben Magyarország sokat lépett előre, a bérek nőttek, a legszegényebbeké a leginkább, minimálbér-emelés még soha nem volt ekkora.

A miniszterelnök nem véletlenül mondta idén februárban, hogy az elmúlt tíz év az ország legjobb tíz éve volt. A bérek folyamatosan nőttek, ráadásul a legszegényebbek fizetése emelkedett a legnagyobb mértékben. A minimálbér-emelés soha nem volt akkora, mint az elmúlt tíz évben. Vitán felül áll, hogy ha túl leszünk a járványon, akkor Magyarországon élni jobb és könnyebb lesz, mint bármikor a rendszerváltoztatás óta. Szerintem az emberek többsége ennek megfelelően dönt arról, kire bízza a kormányzást

- mondta.

Az Európai Unióban folyó jogállamisági vitával kapcsolatos kérdésre válaszolva a miniszter leszögezte: nem jogállamisági vita van, hanem az Európai Unió meg akarja teremteni a magyar belpolitikába való beavatkozás jogát.

Mint mondta, Brüsszel általános beavatkozási jogot akar magának a neki nem szimpatikus politikát folytató tagállamok belpolitikájába. "De Brüsszel addig nem Moszkva, amíg erre nincs lehetősége. Nem jogállamisági kérdés, hogy a magyarok szabadon dönthetnek-e arról, kivel akarnak együtt élni, hanem annak a kérdése, hogy Budapesten vagy Brüsszelben kormányozzák-e ezt az országot. Van már jogállamisági eljárás a lisszaboni szerződésben, az úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárás. Ha valaki ettől eltérő, új eljárást akar, akkor ahhoz szerződést kell módosítani. A jogállamot nem lehet a jogállam lábbal tiprásával szolgálni. Márpedig az unió most – a jogállamiságra hivatkozva – lábbal tiporja a lisszaboni szerződést" – mondta.

Az amerikai elnökválasztást érintő kérdésre Gulyás Gergely közölte: Magyarország az Egyesült Államok szövetségese a NATO-ban, ezért szövetségesi kötelezettségük együtt dolgozni azzal az elnökkel, aki egy választáson a választópolgárok bizalmát megszerzi. Ugyanakkor kitért arra: az új demokrata adminisztrációnak értékelnie kell az elmúlt évtizedek amerikai külpolitikájának következményeit, "ugyanis az USA tekintélye Közép-Európában Donald Trump elnök hivatalba lépéséig sokat kopott, mert nem adták meg azt a tiszteletet e térség demokratikusan választott kormányainak, amit mi mindig megadtunk nekik".

Megjegyezte: ha Magyarországon hasonlóan bonyolítottak volna le egy választást, mint ahogyan az most az Egyesült Államokban történt, "akkor azok lettek volna a leghangosabb kritikusaink, akik az ezúttal győztes Demokrata Párthoz tartoznak".

"A demokráciaexportnak tehát nemcsak az a veszélye, hogy arrafelé is irányult – mint például Közép-Európába –, ahol fejlett demokráciák működnek, ezért semmi szükség nem volt rá, hanem az is, hogy úgy tűnik, túl kevés maradt belőle odahaza" – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyar Nemzetnek.

Forrás: Magyar Nemzet, MTI

Címlapkép: MTI/Botár Gergely