Válás, albérlet, néha egy providentes vagy devizahitel, munkahelyvesztés és alkoholizmus, végül hajléktalanság: a kiilleszkedés tipikus útja. Emberek, szervezetek, melyek igyekeznek legalább a társadalom peremére visszahúzni őket. Riportunk főszereplője még egy 2008 óta változatlan összegű "segély", melyből százezer ember él. „2005-ben mentünk szét a feleségemmel. Feljöttem Pestre, a házat ott hagytam neki és a gyerekeknek. Azt hittem, ha kijelentkezem, akkor már le is mondtam a házról. Nem tudtam, hogy nem így működik.”
Forrás:
szabadeuropa.hu
Feltöltő: Eladott Ország
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
cdn.shortpixel.ai/client/q_lossy,ret_img,w_1160,h_774/https://kolozsvaros.com/wp-content/uploads/2018/12/erdo.jpeg
Magyarországnak egy elviekben keresztény kormánya van, mégis minden elmondható róluk, csak az nem, hogy bármiféle együttérzéssel viseltetnének az elesettek irányába. Ez a mai magyar valóság, elég egy betegség, családi tragédia vagy szakítás és máris az utcán találhatja magát az ember, ahol már csak az önzetlen civilek segítségében bízhat. Az állam ugyanis nem gondoskodik sem a szegényeiről, sem pedig a hajléktalanjairól. Ők már nem fontosak a gazdaság szempontjából, már nem befizetői ennek az országnak, csak a pénzt viszik. A szerencsétlen helyzetbe sodródottak pedig csak imádkozhatnak azért, hogy valaki foglalkozzon az ügyükkel, hogy valaki segítő kezet nyújtson számukra.