A panellakások átlagos négyzetméterára Budapesten 4-13 százalékkal, vidéken 3-12 százalékkal emelkedett. A budapesti téglalakások négyzetméterára átlagosan 9-17, a vidékieké 18-28 százalékkal drágult 2020-hoz viszonyítva.
Kép: Pixabay
Erősen indult a 2021-es év a magyarországi lakáspiacon, az első fél évben – 2020 azonos időszakához képest – 9-10 százalékkal nőtt az adásvételek száma, ami a koronavírus-járvány okozta lezárások miatti alacsony bázisra, a 2021-től jelentősen bővülő otthonteremtési kedvezményekre, köztük az új elemként megjelenő lakásfelújítási támogatásra, valamint a már 2020-ban beharangozott kedvezmények miatt visszatartott ügyletek piacra lépésére vezethető vissza
– kezdte a 2021-es lakáspiaci jellemzését az Index kérdésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A lendületet a szokásos nyári stagnálás megtörte, amire ráerősített, hogy az MNB kamatemelési ciklusba kezdett, az emelkedő alapkamat drágította az újonnan felvett hitelek törlesztőrészleteit is, lassítva az ingatlanpiacot.
A 2021-es esztendő egyik ingatlanpiaci fordulópontja októberben következett be, amikor elindult az MNB „zöld otthon” programja, amely valósággal berobbantotta az új lakások iránti keresletet.
2022-ben ellentmondó hatások feszülnek egymásnak az ingatlanpiacon, aminek a forrása közös: a magas infláció. A pénz elértéktelenedése miatti félelmek újabb és újabb vevőket csábíthatnak az ingatlanpiacra, ahol a keresletnövekedés további áremelkedést eredményezhet a használt lakások piacán is. Ennek azért van jelentősége, mert az új lakásoknál szinte bizonyosan legalább 10-15 százalékos drágulással lehet számolni 2022-ben – vetíti előre Balogh László.
Ugyanakkor az infláció miatt emelkedő banki kamatok és az emelkedő törlesztőrészletek a korábbinál kevesebb ember számára teszi elérhetővé a hitelfelvételt, vagy ugyanazok számára kisebb hitelösszeg lesz elérhető.
Ez pedig gyengíti a keresleti oldalt, kivéve az újlakás-piacon, ahol a „zöld otthon” program stabil keresletet biztosíthat 2022-ben. Tapasztalatai szerint sokan attól tartanak, hogy március-áprilisra kifogy az első 200 milliárd forintos keret, de szinte biztos abban, hogy az MNB nemrég megkapott zöld mandátuma miatt további források lesznek elérhetők erre a célra.
A Duna House (DH) szakemberei a 2021-es lakáspiac keresleti oldalának átalakulását emelik ki. Előtérbe kerültek ugyanis a kertkapcsolatos ingatlanok, köztük is reneszánszukat élik a zártkertek, amelyek kereslete az alacsony áruk miatt is jelentősen megugrott.
2021-ben tovább nőtt a nyaralók értéke, a szezonalitást felváltotta az egész éves, állandó kereslet, amely egyelőre jóval magasabb, mint a kínálat, így például a balatoni ingatlanárak is egyre inkább közelítenek a fővárosiakhoz.
A kiköltözési hullám szinte kivétel nélkül az ország többi nagyvárosára is jellemző, a mintegy 140 ezer realizálódott adásvétel jelentős részét az agglomerációba kiköltözők adták állapította meg Benedikt Károly, a DH PR- és elemzési vezetője.
A panellakások átlagos négyzetméterára Budapesten 4-13 százalékkal, vidéken 3-12 százalékkal emelkedett. A budapesti téglalakások négyzetméterára átlagosan 9-17, a vidékieké 18-28 százalékkal drágult 2020-hoz viszonyítva.
A fővárosi új építésű otthonok átlagos négyzetméterára 2021 végére meghaladta az 1 millió forintot Budapesten, ami tovább emelkedhet, főleg, ha a rozsdaövezeti területek kijelölése után megkezdődik azok rehabilitációja is.
A DH szakértői aktív piaccal számolnak 2022-ben is, lokációtól és lakástípustól függően 5-10 százalékos áremelkedés mellett.
Úgy vélik, hogy nem érdemes kivárni a lakásvásárlással, hiszen a kamatemelés és a gazdasági helyzet nehezítheti az ingatlanszerzést. Várhatóan a befektetések szerepe is erősödni fog, az emelkedő inflációs környezetben ugyanis a reáleszközök felértékelődnek. A 2022. tavaszi országgyűlési választások miatti esetleges változások, illetve a további járványhullámok jelentik a bizonytalanságot.
A koronavírus-járvány kitörése utáni erős ijedséget felváltotta a „megúsztuk, élünk, és szeretnénk lakást vásárolni” attitűd, emiatt erős visszapattanás következett be, ami az év végéig is kitartott
– foglalta össze az évet a lap kérésére Petz Raymund, a GKI ügyvezető igazgatója.
Véleménye szerint a lakáspiacra ható tényezők közül most az infláció a legizgalmasabb, és kérdés, hogy a befektetők az iszonyú reálkamatok időszakában még ráfordulnak-e az ingatlanpiacra.
Forrás: Index
Címlapkép: Pixabay
A csok úgy felverte az árakat, hogy nincs lakáscsere forgalom.
...vagy nem.
#pusztuljner
Városiak mennek vidékre - ott nincs már se volt, csak templom meg kocsma.
Vidékiek mennek városra - ott dühöngenek az árak és csak álom egy saját otthon.
Faxa!!!