Szinte az összes esetben egy egyszerű kormányhatározttal történt a módosítás, tavaly decemberben hatszor is megtörtént ez.
A hvg.hu cikke szerint tavaly összesen 85 alkalommal jelent meg olyan Magyar Közlöny, amelyben a kormány a költségvetést egy egyszerű határozattal írta át, ezzel pedig gyakorlatilag átláthatatlanná vált, hogy miképp is képzeli el az állami kiadásokat a kormány.
Fotó: Facebook/Orbán Viktor
A cikk szerint tételesen 3354 milliárd forintot csoportosított át tavaly a Fidesz-kormány, a lap pedig megnézte, hogy honnan vették el a pénzt, mire költöttek többet az eredeti terveknél.
A magyar kormány évek óta már az előző nyáron el szokta fogadni a következő évre szóló büdzsét, ez 2020-ban sem volt így, akkor július 3-án már megszavazta a fideszes többség a 2021-ra szóló költségvetést, noha többen is mondták, hogy a világjárvány miatt még inkább nehéz ennyire hosszú távra tervezni.
2021. január 1-jén lépett életbe az azévi költségvetés, azt más január 5-én átírta a kormány egy kormányhatározattal – ez pedig tavaly még 84 esetben, tehát összesen 85-ször fordult elő. Ez a hvg.hu szerint azt jelenti, hogy átlagosan 4 nap 7 óránként átírták a költségvetést. A parlament előtt május 26-án járt egy módosítás, a többi a Magyar Közlönyből derült ki.
"A büdzsé kiadási főösszege 25 052 milliárd forint volt, ennek majdnem a hetedét, 3354 milliárd forintot mozgatott meg a kormány ezzel a 85 alkalommal. Ez természetesen szabályos így, de azt sikerült elérni vele, hogy szinte teljesen átláthatatlan legyen, épp mi a költségvetés aktuális állapota"
- olvasható a cikkben, amely szerint januárban és októberben volt a legkevesebb módosítás (4-4 alkalom), december 20-a után viszont 6 is volt, ebből 4 december 20. és 24. közé esett. Sokszor hó végén voltak módosítások, a legtöbb viszont szerdára esett. A két módosítás közötti leghosszabb időszak, 12 nap, április 17. és 28. között volt.
A lap minisztériumról minisztériumra szedte össze, hogy hol és miképp változtak a módosítások hatására az összegek. Kitért a Gazdaságvédelmi, később Gazdaság-újraindítási alapra is, ahonnan a legnagyobb összeget – 244,326 milliárdot – a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter felügyelete alá tartozó területekre (vízművek, közútkezelés, Magyar Posta, MÁV, áramszolgáltatás), a második a listán pedig a miniszter hivatalának cége alá tartozó vállalatok forrásjuttatása volt (122,61 milliárd forint).
ide tartoznak a vízművekkel, a közútkezeléssel, Magyar Postával, a MÁV-val vagy az áramszolgáltatással kapcsolatos költségek), a második a listán pedig az ő hivatalának cége alá tartozó vállalatok forrásjuttatása. A lap szerint sok esetben van reális magyarázat a kivételekre, ám van olyan is, amire nem nagyon lehet ilyet találni.
"Vannak viszont olyan tételek is, amelyekre a legnagyobb jóindulattal sem lehet azt mondani, hogy bármi közük volna a gazdaság védelméhez vagy újraindításához. Már a Top20-ba odakerült a „külképviseletek igazgatása” nevű tétel, de a Miniszterelnökség igazgatására is elment 5,1 milliárd, a KKM központi igazgatására 1,4 milliárd, az Agrárminisztériuméra 1,1 milliárd, de 559 milliót az Igazságügyi, 100 milliót a Belügy-, 36 milliót pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium igazgatására is kivettek. A részletekből pedig az is kiderült, hogy ez a pénz nagyrészt arra az egyszerű célra kellett, hogy fizetést adjanak az ottani dolgozóknak, valamint a munkabérek utáni járulékokat kifizessék."
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 411 milliárddal többet kapott a módosítások hatására, a Pénzügyminisztérium 220, az Emberi Erőforrások Minisztériuma 216 milliárdot. A Miniszterelnökségen belül a gyermek- és ifjúságvédelem volt a legnagyobb vesztes, tőlük a tavalyi év folyamán 3,5 milliárdot, majd egy másik alkalommal 120 milliót vontak el. A tárca amúgy 9,4 milliárddal többet kapott a módosítások hatására az eredetileg tervezettnél.
A Honvédelmi Minisztériumnak 75 milliárddal jutott több az eredeti tervösszegnél. Az önkormányzatok is 69 milliárddal többet kaptak, ám itt már vastagon megjelent a pártpreferencia alapú osztogatás: leginkább csak fideszes vezetésű települések és fővárosi kerületek részesültek a pluszösszegekből.
A teljes listát a hvg.hu cikkében lehet elolvasni.
Forrás: hvg.hu
Amolyan Mekk Elek módra...