Az Index egy cikkben igyekezett a nyomára bukkanni, hogy 2018-cal összevetve az idei országgyűlési választáson hová tűnhetett jó 750 ezernyi ellenzéki szavazó. Arra jutottak, hogy ugyan a Jobbik meggyengült ilyen tekintetben, de teljesen csak rájuk nem lehet fogni a dolgot. Azonban a fő kérdésre, hogy akkor hova is tűnt a 750 ezer ellenzéki szavazó, egyelőre nem sikerült választ találniuk.
Jakab Péter, a Jobbik elnöke leadja szavazatát a miskolci Szent Ferenc Római Katolikus Általános Iskolában kialakított szavazókörben az országgyűlési választáson 2022. április 3-án.
Fotó, címlapkép: MTI/Czeglédi Zsolt
Az Index cikke szerint az április 3-ai országgyűlési választáson látványosan megdőlt az az elképzelés, hogy az összefogásba beleálló hat ellenzéki párt 2018-as eredményei összeadódhatnak. A hat ellenzéki párt összefogva ugyanis idén 1 947 117 listás szavazatot kapott, míg 2018-ban ugyanezen pártok (plusz az Együtt) hasonló részvételi arány mellett külön indulva 750 ezerrel több szavazatot kaptak összesítve.
A lap hozzáteszi, a szavazatmegoszláson az is változtatott, hogy míg 2018-ban nem létezett a Mi Hazánk Mozgalom, addig idén 332 440 listás szavazatot "vitt el". De a Magyar Kétfarkú Kutya Pártra (MKKP) is többen szavaztak: 2018-ban 99 414 listát szavazatot kaptak, idén 185 030-at. Az abszolút új szereplő Megoldás Mozgalom (MeMo) is megugrotta az 1 százalékos küszöböt (listán 58 928 voksot kaptak), de a Fidesz-KDNP is megközelítőleg 230 ezer szavazattal javított a listára leadott szavazatok tekintetében a 2018-as eredményéhez képest.
Az Index több olyan választókerületet is talált, ahol az ellenzéki összefogás szavazatmaximalizáló hatása nem annyira érvényesült, és a mostani jelölt kevesebb voksot kapott – vagy nem lett jobb az eredménye – mint a 2018-as nyertes ellenzéki induló.
Az Index összesítése (elöl a választókerület neve, aztán az ott induló ellenzéki jelölt neve, utána a 2018-as eredmény, legutolsó helyen pedig a 2022-es eredmény olvasható. A lap a könnyebb tájékozódás érdekében olyan választókerületeket választott ki, ahol a 2018-as ellenzéki nyertes és 2022-es közös ellenzéki induló ugyanazon személy):
- Békés 4; Szabó Ervin; 19 510; 17 821
- Fejér 2; Fazakas Attila; 14 652; 15 219
- Pest 2; Szél Bernadett; 30 694; 33 432
- Somogy 3; Steinmetz Ádám; 15 695; 14 776
- Somogy 2; Ander Balázs; 14 951; 13 855
- Vas 3; Bana Tibor; 13 072; 12 874
- Veszprém 3; Rig Lajos; 19 748; 20 797
- Jász-Nagykun-Szolnok 4; Csányi Tamás 19 760; 17 047
- Jász-Nagykun-Szolnok 3; Lukács László György; 16 128; 13 614
- Baranya 1; Mellár Tamás; 21 988; 22 710 (Mellár az egyetlen az itt felsoroltak közül, aki 2018-ban és idén is megnyerte a körzetét).
"Az alább felsorolt jelölteknek nem csak a 2018-ban, még rivális ellenzéki indulók által elvitt, ám most az összefogásnak köszönhetően elméletben egy táborba tartozó szavazókat sem sikerült maga mögé állítania, hanem még a saját 2018-as eredményét sem sikerült megismételnie, vagy jelentősen, a győzelemhez elegendő szinten felülmúlnia. A fővároson kívüli választókerületeket vizsgáltuk, a budapesti eredményekkel külön cikkben foglalkozunk"
- olvasható a cikkben.
A lap idézi a Republikon Intézet külön elemzését, amely a Jobbik szavazóinak mozgását követte le az április 3-ai országgyűlési választáson. Az elemzésben azt vizsgálták, hogyan alakultak a szavazati arányok abban a 20 választókerületben, ahol 2018-an a Jobbik a legjobb egyéni eredményeit érte el. A becslés szerint a vizsgált 20 választókerületben a Jobbik szavazóinak valószínűsíthetően az 53 százaléka szavazott az ellenzéki közös jelöltekre, ennél kisebb volt a Mi Hazánkra (15 százalék), illetve a Fideszre (7 százalék) átszavazók aránya.
A Republikon arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a Jobbik szavazóinak nagyjából csak a fele követte a pártot az ellenzéki összefogásba, és átlagban a negyedük (25 százalék) maradhatott otthon a választás napján. Ez pedig több, mint a Mi Hazánkra és a Fideszre átszavazók összessége.
A lap szerint azt is érdemes figyelembe venni, hogy 2018-ban elterjedt a taktikai szavazás fogalma, ami az esélyesnek tartott ellenzéki jelölt támogatását jelentette még abban az esetben is, ha a választópolgár pártpreferenciája nem ezt diktálta. Emiatt viszont 2018-ban olyanok is szavazhattak az esélyesnek nevezett jobbikos jelöltekre, akik nem kötődtek erősen a párthoz amúgy.
A cikk szerint az adatok tükrében a Republikon arra jutott, hogy bár a jobbikos szavazók megszólításának hiánya rányomta a bélyegét az Egységben Magyarországért (a hatpárti ellenzéki összefogás) teljesítményére, de nem egyedül a Jobbik táborát nem tudták mozgósítani a választásra.
3 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás