Szép Tekla, a miskolci egyetem szakértője elemezte a tűzifarendeltként elhíresült döntést és annak következményeit.
Az Európai Unió egészen új kihívás előtt áll az orosz-ukrán háború és az amiatt kialakult energiaválság nyomán. Előtérbe került a biztonság, a hozzáférés, háttérbe szorítva a környezeti fenntarthatóság, de még az ár szempontjait is – mutat rá a szakértő elemzése alapján a Népszava.hu. Ez pedig hazánkra különösen igaz.
A magyarországi energiafelhasználás 34 százalékát képviselő, 4,4 millió lakás kétharmada energetikailag elavult. Tanulmányok szerint csak e kör energiafelhasználása körülbelül megfelezhető lenne. Ehhez képest a 2020-ban elfogadott Nemzeti Energia- és Klímaterv a magáningatlanok helyett a középületek felújítását helyezi a középpontba, egyértelművé téve, hogy a háztartások még akkor sem számíthatnának komoly épületenergetikai programokra, ha a kormány hozzájutna az EU ezt támogató úgynevezett helyreállítási alapjához. A kormányzat a háztartásokat magára hagyva, piaci alapon várja el 2030-ig a magánlakások jelentős fogyasztáscsökkentést. A helyzeten a közel egy évtizedig velünk lévő rezsicsökkentési program se sokat segített. Az olcsó energia ígérete nem ösztönözte az embereket megtakarításra és – jóvátehetetlen károkat okozva – visszafogta a hatékonysági beruházásokat.
Ez az elvesztegetett évtized néhány hónap alatt nem pótolható.
A helyzetet súlyosbítja, hogy – a szerző szerint – a kormányzati kommunikáció éveken át „bűnként” tekintett az energiamegtakarításra vagy arra, ha valaki felhívta a figyelmet a „rezsicsökkentés” nyilvánvaló fenntarthatatlanságára. Így meg kell változtatni a lakosság – ezt könnyen átvevő – szemléletét is.
Magyarországon, mint a visegrádi országok mindegyikében egy fajta tűzifacsapda jellemző: a háztartási energiafogyasztás több mint ötöde ebből ered. Magyarországon a tűzifa több mint 90 százalékából fűtenek.
Az Eurostat kijózanító adatsora szerint a többi visegrádi tagállammal szemben Magyarországon 2015 és 2020 között visszaesett a megújulók energiafogyasztáson belüli aránya.
A szerző ezt egyértelműen a rezsicsökkentés egyik kedvezőtlen következményének tartja. Mindazonáltal a háztartásoktól amúgy se várható el gyors átmenet. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a háztartások – kiváltképp a Visegrádi Négyek esetében – egyszerre több tüzelőanyag használatára is felkészültek.
2022 ugyanakkor fordulópont a hazai lakossági energiaátmenetben. Az energiaárak 2021-ben megkezdődött emelkedése, az orosz megszállás, az erre válaszul kivetett kereskedelmi korlátozások eredményeként
a rezsicsökkentési program eddigi formájában fenntarthatatlanná vált.
Éppen ezért sürgető az energiaátmenet felgyorsítása, amit különösen nehezítenek az ellátási gondok, a a stratégiai gondolkodás, valamint a szakemberek és a források hiánya, illetve a piaci áremelkedés.
Ugyanakkor az augusztus eleji tűzifarendelet csak a helyzet súlyosbodását eredményezi – mutat rá a szakértő.
A növekvő tűzifa-felhasználás a légszennyezés romlásához, környezetpusztuláshoz és a biológiai sokszínűség csökkenéséhez is vezethet. Igaz, amennyi orosz földgázt kivált a hazai tüzelő, annyival javulhat az ország folyó fizetési mérlege. Ezzel azonban a csapda bezárul, hosszú időre tartósítva a jelenlegi, fenntarthatatlan állapotot.
A rendelkezések és a gyakorlatok tehát összességében nem támogatják az energiahatékonyságot.
A kormány augusztus 1-jével a rezsicsökkentés korábban ismert rendszerét felszámolta, ezzel az „átlag” feletti fogyasztás után az áram esetén kétszeresre, a földgáz esetén hétszeresre emelt díj szerint számláznak a szolgáltatók a családoknak.
Mivel egyre több szakértő szerint világszerte akár évekig is igen magas energiaárak várhatók, minden korábbinál fontosabbá vált a lakóingatlanok energetikai korszerűsítése. A rezsidíj emelésével érintettek túlnyomó többsége korszerűtlen ingatlanban él. Egy országos program jelentős megrendelésállománnyal látná el a hazai vállalkozásokat.
Itt megjegyzendő: szakértők szerint sem Otthonfelújítási Program, sem más állami támogatások nem irányulnak kifejezetten az energiatakarékosság fokozására. Az átgondolatlan átalakítások ugyanakkor akár még ronthatnak is a lakás hatékonyságán, évtizedekre bebetonozva az állapotot.
17 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Ez kibaszott beteges...
Új hozzászólás