Drasztikusan, 4-5 milliárd forinttal drágult meg a rezsi idén, és bármilyen kényszerű bezárással is él a város, akkor sem tudják a teljes összeget kigazdálkodni a saját költségvetésükből, ezért várnak állami segítségre.
A Szabad Európa című lapnak nyilatkozott Miskolc független polgármestere, Veres Pál, aki szerint az elszabadult energiaárak miatt külső segítség nélkül olyan alapellátások, mint az óvoda és bölcsőde, vagy a szociális és egészésgügyi ellátás, közétkeztetés, tömegközlekedés kerülhetnek veszélybe. A polgármester úgy számolt, idén ötmilliárdos, jövőre 15 milliárdos költségnövekedése lesz a városnak, amit lehetetlen kigazdálkodni. Még a kényszerű összevonások (óvodáknál), bezárások (múzeumok, fürdők, könyvtárak) után is marad 2,5–3 milliárd forintnyi lyuk a költségvetésben.
Veres Pál (Velünk a város) polgármester beszédet mond a környezetkímélő, klímasemleges elektromos BYD típusú autóbuszok átadásán Miskolcon 2022. augusztus 5-én. A Miskolci Városi Közlekedési Zrt. autóbuszparkja tíz új, hazai gyártmányú járművel gyarapodott.
Fotó, címlapkép: MTI/Vajda János
Ezt külső segítség nélkül már lehetetlen megoldani, és ezzel a többi település is hasonlóan van, mindannyian számolnak tehát a kormány támogatásával, mert különben veszélybe kerülhetnek az alapellátások is.
A polgármester a lapnak elmondta, szerdáig kell adatot szolgáltatniuk a kormányzat felé, Balla György kormánybiztos felé, és többek közt arról kell számot adniuk, hogy milyen többletköltségek terhelik az önkormányzatokat és az önkormányzati cégeket, milyen takarékossági intézkedéseket tettek. Veres Pál hozzátette, abban reménykednek, hogy kapnak kormányzati támogatást az alapvető feladataik ellátására, mert ellenkező esetben tényleg leállhatnak egyes területek.
Ez ténylegesen azt jelentheti, hogy be kell zárni óvodát, bölcsődét. Ezt nem akarjuk, a végsőkig kitartunk, de ha a városok nem kapnak külső támogatást, már november-december környékén beállhat egy olyan állapot, hogy az alapszolgáltatásokat sem tudjuk ellátni a megfelelő szinten
– mondta el Veres Pál, aki arra is kitért, az elküldendő anyagon az utolsó simításokat végzik, várhatóan hétfőn vagy kedden el is küldik a kormánybiztosnak (a cikk október 10-én jelent meg – a szerk.), arra számítanak, hogy jövő hét első felében lehet meg a személyes találkozó. A miskolci polgármester egyébként nem írta alá azt a levelet, amit Karácsony Gergely jegyez, és amiben a nemzeti energiacsúcs összehívását kérték városvezetők. Veres elmondta, azért nincs az aláírók közt, mert szerinte most a kormányzattal folytatott tárgyalásokra kell helyezni a hangsúlyt.
Tízszeres drágulás a rezsitételeknél
A lapnak a városvezető elmondta, idén fizettek vissza több mint 9 milliárd forintot egy 16 évvel ezelőtti svájcifrank-kötvény lejárta miatt, ez szinte teljesen elvitte a város tartalékait. Az áramáruk a korábbi 21 forint/kilowattóráról 61 forintra nőtt, a szerződés csak idén december 31-ig érvényes, utána már úgy számolnak, hogy 200-250 forint/kWh áron kaphatják az áramot, ami a korábbiakhoz képest tízszeres drágulást jelent.
A gáz ára az októberi energiaév-fordulóig köbméterenként 150-160 forintba került az önkormányzatnak, de csatlakoztak a központi közbeszerzéshez, így 1030 forintos áron fogják megkapni a gázt, amire egyéves szerződést kötöttek azzal, hogy a tarifa egy hónappal követi a gáz tőzsdei árát. A távhőnél a korábbi 3300 forint/gigaJoule ár helyett (ez szeptember végéig volt) közel 31 ezer forintot kell fizetniük, de még így is jobban jártak, mint a környező települések, mert Miskolc 60 százalékban geotermikus energiát használ, ezért kaptak alacsonyabb átlagárat az energiahivataltól – magyarázta a polgármester.
A cikk szerint tehát év végéig 4,5–5 milliárddal, jövő októberig pedig a városvezető becslései szerint 15 milliárd forinttal drágul meg a rezsijük, miközben a város teljes éves működési költsége 40 milliárd forint.
Spórolnak, ahogy tudnak, de ez bezárásokkal jár
Ezek miatt kényszerülnek spórolni, ezért tanuszodát, sportcsarnokot, fikkönyvtárakat, kiállítótereket, művelődési házakat zárnak be ideiglenesen, és több óvodát is összevonnak.
A hétszeres gázár a város tömegközlekedését is érinti, mert a buszaik többségét korábban CNG-gázosra cserélték környezetvédelmi szempontból, a 130 darabos flotta több mint fele (75 jármű) ilyen. Emiatt kénytelenek voltak korábban már a forgalomból kivont dízelbuszokat visszahozni.
"A sok látogatót vonzó barlangfürdőt is bezárnák a tervek szerint. A miskolci Fidesz kritizálta a városvezetést azért, hogy a nyereséges fürdő leállása a helyi turizmust is romba döntheti. A polgármester szerint kétszázmillió forint pluszköltséget jelentene év végéig, ha nyitva maradna a barlangfürdő, mert gázzal kell melegíteni a termálvizet, egy nem túl korszerű rendszerrel. Szerinte a hétszeresére drágult gáz miatt már nem tudna nyereségesen működni a fürdő, ezért tervezik a bezárását. Jövő hét hétfőre összehívott egy egyeztetést, ahová az idegenforgalom és vendéglátás meghatározó vállalkozóit hívják meg, hátha összefogással találnak valamilyen megoldást a barlangfürdőre"
- olvasható a cikkben.
Veres Pál a barlangfürdő kapcsán a következőket nyilatkozta:
Most van az a pillanat, hogy mérlegelnünk kell: egy héttel tovább tudjuk az óvodákat fűteni, ha nincs több segítség, vagy nyitva legyen a barlangfürdő. Tehát most ennyire éles a helyzet
– fogalmazott Veres Pál, aki szerint a családokat is érinti a válság, akik először a szabadidős lehetőségeken (étterem, wellness) fognak spórolni, de sokaknak már az étkezés és a fűtés is gondot okozhat. Mindezek ellenére az önkormányzat támogatói programot indított, a legszegényebbeket tűzifával próbálják segíteni, és nagyjából 70-80 ezer LED-izzót adnak ingyen egy cég támogatásával, emellett energetikai tanácsadást tartanak, és civil szervezetekkel is együttműködnek.
1 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás