A kormány folyamatosan gerjeszti az inflációt, egyelőre esély sincs arra, hogy leálljanak az ámokfutással

Nem hozott csodát a karácsony: látszik, hogy az árkorlátozás nem, csak a piaci folyamatok képesek lassítani az élelmiszerek drágulását – írja a hvg.hu.

Mint a népmesében: adott is a kormány karácsonyra ajándékot a magyar vásárlóknak, meg nem is. Adott, hiszen az élelmiszerárstop kibővítése után az intézkedést decemberben meghosszabbította 2023. április 30-ig – és elvett, hiszen ezzel legfeljebb azok járnak jól, akik beérik a korlátozott áron és valóban megtalálható termékekkel.

Fotó: 123RF.com

Azt ugyanis a december eleji benzin-mizéria idején megtudhattuk: a megszüntetésre addig vár a kormány, amíg olyan súlyos áruhiány nem alakul ki, mint az üzemanyagok esetében. Ebbe pedig az nem tartozik bele, hogy kristálycukrot vagy árstopos tejet jó ideje csak nagyon korán, vagy nagyon nagy szerencsével lehet találni a hazai boltokban. A kormány persze itt is igyekszik biztosra menni: egy szerdán kiadott rendeletben épp csak azt nem írták le, hogy betiltják az áruhiányt, mindenesetre arra kötelezték a kereskedőket, hogy az eddig előírt mennyiségnek akár a kétszeresét tartsák készleten annak elkerülése érdekében. (Amíg a pánikvásárlást vagy az egyszerű spájzolást nem tudják betiltani.)

És hogy miért olyan nagy baj, hogy lassan egy éve velünk vannak az árstopok? A piaci viszonyok megborulásának a kereskedőkre hátrányos, de a fogyasztók számára is káros következményeiről már rengeteg cikk született, az elmúlt hetekben azonban Matolcsy György jegybankelnök nagy vihart kavart megszólalásában is azt mondta: az ársapkák önmagukban 3–4 százalékponttal emelték meg az inflációt. Az MNB később elemzéssel támasztotta alá az elnök állításait, ebben kiszámolták például azt, hogy a veszteségek kompenzálása, vagy az árstopos termékek iránti megnövekedett kereslet miatt máshonnan hiányzó alapanyagok hogyan nyomták egyre magasabbra a helyettesítő termékek vagy a feldolgozott élelmiszerek árát. És akkor még nem is említettük a magyar élelmiszeripar alacsony termelékenységét, ami a belföldi termékek árát emeli, miközben a forint gyengülése meg mindenét, ami importból származik.

További összehasonlító elemzést a hvg.hu cikkében olvashatnak.