Évenkénti belső teljesítményértékelést vezetne be Pintér minisztériuma a tanároknál

Egy belügyminisztériumi tervezet szerint a belső teljesítményértékelésen átlag felett teljesítő tanárok pluszpénzt, az átlag alattiak viszont akár illetménycsökkentést is kaphatnak.

A Népszava cikke szerint egy belügyminisztériumi tervezet alapján évente értékelnék a tanárok munkáját az iskolákban, és a legjobban teljesítő pedagógusok kaphatnának pluszpénzt, de a gyengén teljesítők illetményét akár csökkenthetik is a tervezet szerint.

Fotó: Illusztráció/pexels.com CCO

A cikk szerint a tervezet egy olyan teljesítményértékelési rendszerről szól, amelyben a tanárok és az iskolaigazgatók minden tanév kezdetén, szeptemberben három számszerűsíthető teljesítménycélt tűznek ki. Ilyen például, hogy a tanár a tanév alatt hat külső programot szervez a diákoknak, vagy vállalja, hogy bizonyos százalékkal csökkeni fog az igazolatlan hiányzások száma a tanév végére, esetleg azt, hogy 10 diákját is felkészíti tanulmányi versenyekre. A tanév végén ezeket átnézik, az átlag felett teljesítő tanárok pluszpénzt kaphatnak, ám a tervezet szerint az átlag alatt teljesítőknek akár az illetményük is csökkenhet. Az elképzelés szerint a legjobb 20 százalék kapna pluszpénzt, a legrosszabb 20 pedig illetménycsökkentést.

A tervezet szerint igazgatók esetében a fenntartó végezné el ezt a fajta értékelést, az intézményvezetőknél a célkitűzést augusztusban tartanák meg. Esetükben a belügyminisztériumi tervezet olyan célokkal számol, mint mondjuk a lemorzsolódással veszélyeztetett diákok arányát két százalékkal csökkentsék adott tanévben, vagy hogy a 9-11. évfolyamos diákok 40 százalékának legyen nyelvvizsgája.

A Népszava cikke szerint a személyes teljesítménycélok elérése mellett a tanároknak tíz, az intézményvezetőknek nyolc kompetenciaterületen is meg kell majd felelniük.

A tanároknál ezeket figyelik:

"- eredményesség és hatékonyság;

- terhelhetőség;

- pedagógiai és szakmai minőség;

- gyerekek, tanulók megfelelő és rendszeres értékelése;

- munkafegyelem, határidők betartása;

- kommunikáció, szakmai együttműködés;

- tehetséggondozás, felzárkóztatás;

- kapcsolat a szülőkkel, családokkal;

- motiváció, elkötelezettség, etikus magatartás;

- valamint egy egyedi intézményi értékelési szempont a helyi sajátosságok figyelembevételével."

Az igazgatók esetében egyebek mellett az iskola eredményessége, fejlesztése, a gazdálkodás hatékonysága, vezetői kommunikáció és irányítás, motiváció, a szülőkkel és a fenntartóval ápolt jó kapcsolat lehet a szakmai eredményesség mutatója. 

A tanárok és igazgatók is 100 pontot kaphatnak az értékelés során.

A tervezet szerint a belső teljesítményértékelés bevezetésével (ami kapcsán a KRÉTA iskolai rendszer felületére is felkerülne egy új teljesítményértékelő szoftver) maga a peadagógusminősítés is megváltozna. A cikk szerint csak a gyakornokoknál kellene minősítést végezni, hogy átléphessenek Pedagógus I. kategóriába, ám a további kategóriákba való átlépés már önkéntes lenne. A tervezetben az is felmerült, hogy a Pedagógus II., Kutatópeadagógus és Mestertanár kategóriákba csak azok kerüljenek bele, akik az új teljesítményértékelő rendszerben három év alatt kimagasló teljesítményt nyújtottak.

A cikk szerint a rendszer bevezetése előtt lenne "egy körülbelül fél éves kipróbálási időszak egy kislétszámú, de valamennyi köznevelési intézménytípust lefedő minta bevonásával", és a rendszer életbe lépésével "a tanfelügyeleti eljárásban megszűnik az öt évente kötelező pedagógus önértékelés, a kötelező pedagógus és az intézményvezetői tanfelügyelet, az intézmények tanfelügyeleti értékelése ugyanakkor megmarad."

Hogy a már most is túlterhelt és alulfizetett tanároknak hogyan lesz mindezekre ereje és ideje, az nagy kérdés.