Orbán zárt körben elhangzott stratégiája érdekes képet fest: a miniszterelnök újfajta státuszra tör a régióban

Orbán Balázs, a politikai igazgatója legalábbis erre utal, amikor összegzi Orbán beszédét.

Orbán Viktor/Facebook

„Nem a szétbontásra, igen az összekapcsolásra” címmel jelent meg Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatójának összefoglalója a Mandiner.hu oldalán, amit Orbán Viktor zárt körben elhangzott stratégiája alapján írt. Az írást a telex.hu szemlézte.

Orbán Balázs összefoglalója szerint a legnagyobb kihívás a következő tíz évben az, hogy 

Magyarországnak sikerüljön kitörnie a közepes fejlettségű országok köréből, és felzárkózzon a fejlett államokhoz, Közép-Európán belül pedig regionális középhatalmi státuszt érjen el.

Jelenleg a kitörés lehetőségét azonban több minden is veszélyezteti, többek között az is, hogy a „neoliberális világrend” az elmúlt években több ponton is sérült, – brexit, 2020-ban kirobbanó koronavírus-járvány, orosz-ukrán háború – ami Orbán szerint a szétkapcsoláshoz vezet, azaz „az USA által vezetett Nyugat fokozott ütemben szakítja meg, gyengíti vagy vonja ellenőrzés alá kapcsolatait” – áll a politikai igazgató összefoglalójában. A szétkapcsolás végül azt eredményezi majd, hogy létrejönnek az hidegháború idején megismert nemzetközi blokkok, állítja az orbáni okfejtés.

A blokkosodásból Magyarországnak ki kell maradnia, mert az az eljelentéktelenedéssel egyenlő

– véli a magyar miniszterelnök. „Egy ilyen felállásban a legjobb olvasatban is az történik, hogy az egyes országoknak központot kell választaniuk, és a kapcsolódásuk kizárólagos kapcsolat.

Azaz hazánk szükségképpen alárendelt szerepbe kényszerülne, ami épp abban jelentene gátat, hogy kikerüljön a közepes fejlettségű országok sorából. Ezért a magyar felzárkózási stratégia nulladik lépése egy olyan országspecifikus globalizációs logika kidolgozása, amelyben felülírja a negatív hatásokat. Az összekapcsolt gazdaságra épülő modell kínál megoldást erre a problémára”

– írja Orbán Balázs.

A politikai igazgató Orbán – és nyilván főnöke – szerint a közepesen fejlett országokból való kitörés bár akadályozott, de nem lehetetlen feladat. Ezt jól bizonyítja az összefoglaló szerint az, hogy „az utóbbi tizenkét évben az egy főre jutó hazai össztermék tekintetében most állunk a legközelebb az európai uniós átlaghoz. 2010-ben ez az érték az uniós átlag 66 százalékának felelt meg, 2021-ben elértük az átlagos fejlettségi szint 76 százalékát.”