Rendeleti kormányzás: még a Kádár-rendszerben sem volt példa arra, hogy a parlament legalább ne tárgyalt volna a költségvetésről

Precedens nélküli, hiányos és szinte átláthatatlan a rezsivédelem jegyében módosított 2023-as költségvetés, ezt még jobboldali kötődésű közgazdászok is elismerik. Vajon átlépi-e a kormány a Rubicont, és a parlament megkerülésével felvállalja, hogy rendeleti büdzsét alkotott? – teszi fel a kérdést a 24.hu elemző cikke. 

A 2001-2002-es kétéves büdzsé megalkotása után újabb költségvetési újításra szánta el magát az Orbán Viktor vezette kormányzat. Ennek első felvonása az volt, hogy a korábban megszokott év végi időpont helyett átálltak a büdzsé nyári elfogadására, tavaly ráadásul már akkor valószínűtlennek tűnő sarokszámok – 5,2 százalékos infláció és 4,1 százalékos GDP-növekedés – mellett alkották meg a 2023-as költségvetést.

Fotó: 123RF.com

Az év végére aztán kiderült, hogy a tényadatok, valamint a várható bevételek és kiadások összege példátlan mértékben szakadt el azoktól a számoktól, amelyek a júliusi költségvetésben szerepeltek. Ezért aztán a kabinet a veszélyhelyzetre hivatkozva „átalakította”, és rendeleti úton fogadta el a büdzsét, amelyet a Magyar Közlönyben december 29-én hirdettek ki. Az új verzióban közel háromszor nagyobb, 15 százalékos inflációval és mindössze 1,5 százalékos GDP-növekedéssel számolnak, miközben a kiadási oldalt 6400 milliárd forinttal (vagyis közel 20 százalékkal), a várható bevételeket pedig 5380 milliárd forinttal (17 százalékkal) növelték meg a nyári várakozásokhoz képest.

Ezek a változások akkora mértékűek, hogy az új verzió nem egy módosítónak, hanem egy teljesen új költségvetésnek tekinthető.

Az új, rendeletinek nevezett büdzsé több szempontból is precedens nélküli a rendszerváltás óta előterjesztett költségvetési törvényekhez képest.

Arról, hogy pontosan miket tartalmaz az új költségvetés, és hogy milyen óriási hiányosságok vannak benne, a 24.hu cikkében olvashatnak.