Január 18-án tette közzé igazságügyi reformjavaslatát az Igazságügyi Minisztérium (IM). A kormány ettől az EU Helyreállítási Alapjából (RRF) járó, mintegy 5,8 milliárd euró (kb. 2260 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatás megszerzését reméli.
Az új törvényjavaslat trükkök százaival próbálja átverni az Európai Bizottságot. Forrás: Pixabay
Az igazságügyi igazságügyi reformjavaslat az Európai Bizottság által támasztott 27 kötelezően teljesítendő elvárás, a „szupermérföldkövek” közül négyet próbálna kipipálni. Amíg ezek nem teljesülnek, addig Magyarország a 22 milliárd eurós (8580 Mrd Ft) fejlesztési (kohéziós) forrásokhoz sem fér hozzá – írja a 444.
A magyar bírósági rendszerben a Fidesz kormányzása alatt a bírósági vezetők kinevezését és a bírók jutalmazási rendszerét is megvariálták. A rendszer nem átlátható, a parlamenti többség által választott két csúcsvezető hozzájuk lojális embereket juttathat a Kúria és az alsóbb bíróságok kulcspozícióiba, akik a jutalmazással és más kedvezményekkel vagy épp azok elvonásával nyomás alatt tudják tartani a beosztottjaikat.
A fideszes többségű parlament az OBH és a Kúria szabályozásában is hagyott kiskapukat, az OBT pedig nem kapott elég erős eszközöket a feladataihoz, így a kontrollszerepét nem, vagy csak részben tudja betölteni.
Az OBH előző elnöke, Handó Tünde ezért tehette például meg, hogy az OBT-t megkerülve jó pár bírósági vezetői posztra nem a pályázatok nyerteseit, hanem a saját kiválasztottjait ültette. Varga Zs. András is ezért tud a pályázatok együttes kiírásával és elbírálásával úgy kavarni, hogy a Kúrián a saját embereit hozza helyzetbe.
A 2011 óta folyamatosan alakítgatott igazságügyi rendszerrel szemben hazai és külföldi szakértők, civilek és intézmények rengeteg kritikát fogalmaztak meg. Az Európai Bizottság a kormánnyal folytatott egyeztetések során szűkebbre vette a fókuszt, és a támogatások folyósításához az igazságügy területén négy, 2023. március 31-ig mindenképp teljesítendő feltételt jelölt meg:
· meg kell erősíteni az Országos Bírói Tanács (OBT) szerepét és hatásköreit;
· meg kell erősíteni a kúriai bírók függetlenségét, hogy védettebbek legyenek a politikai befolyásolástól;
· meg kell szüntetni annak akadályait, hogy a magyar bírók az Európai Unió Bíróságához forduljanak, ha úgy látják, nincs összhangban a hazai és az uniós jog;
· meg kell szüntetni a hatóságoknak azt a lehetőségét, hogy jogerős ítéleteket támadhatnak meg az Alkotmánybíróságon.
A fideszes kormány mindvégig tagadta, hogy a bíróságok hazai szabályozásával bármi gond lenne, szerintük nincs a magyarnál függetlenebb bírói szervezet Európában, soha fel sem merült, hogy ne lenne eléggé független a bírói szervezet, és legfeljebb az OBH meg az OBT között vannak viták.
A törvényjavaslat alapján a négy ultimátumszerű feltétel közül a kormány egyet tűnik késznek maradéktalanul teljesíteni: nem lesz akadálya annak, hogy bírók a kételyeikkel az Európai Unió Bíróságához (EUB) forduljanak. Nem történhet meg az, ami Vasvári Csaba bíróval 2019-ben, hogy miután felfüggesztett egy büntetőpert, és az EUB-tól kért jogértelmezést, Polt Péter legfőbb ügyész kérelmére a Kúria ezt a lépését jogtalannak nyilvánította, és fegyelmi eljárás indult ellene.
Szabó Gabriella bírót pedig alkalmatlannak minősítették és nem hosszabbították meg a vezetői kinevezését, amikor a menedékkérelmek elbírálásának hazai szabályozása miatt az EUB-hoz fordult.
A törvényjavaslat megszüntetné a hatóságok azon, 2019 végén hatályba lépett lehetőségét, hogy jogerős bírósági döntéseket támadhassanak meg az Alkotmánybíróságon (AB). A reform elfogadásával beálló új helyzettel csak az a gond, hogy az AB korábbi, ilyen ügyekben született határozatai nem vesztik érvényüket, azokra a testület az új határozataiban továbbra is hivatkozhat.
A csomag OBT-vel kapcsolatos módosításainak megítélése már jóval összetettebb. Pozitív fejlemény, hogy a javaslat szerint az OBT vétózhat, ha az OBH elnöke eredménytelenné nyilvánít egy olyan bírói vagy vezetői pályázatot, ahol van alkalmas pályázó.
Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság a 444-hez eljuttatott közös előzetes állásfoglalásában viszont azt írja, hogy az OBT a javaslatban nem kapta meg a szupermérföldkőben előírt vétójogot az OBH elnöke és a Kúria elnöke kinevezésekor.
Az OBT megkerülhetetlen lenne, de csak a formális követelmények teljesülését vizsgálhatná, tehát hogy az államfő jelöltjének megvan-e például az előírt végzettsége és gyakorlata. Viszont nem hallgathatnák meg, ahogy eddig, és az alkalmasságáról sem mondhatnának véleményt, ami a három civil szervezet szerint„teljesen kiüresíti az OBT egyetértési jogát”.
További trükk az IM javaslatában, hogy ár a Bizottság kifejezetten előírta, hogy az OBT-nek a bíróságok igazgatásával kapcsolatos valamennyi dokumentumhoz, információhoz és adathoz, köztük a személyes adatokhoz biztosítani kell a hozzáférést, a törvényjavaslat szövegében az áll, hogy az OBT „a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok betartása mellett” tekinthet be az iratokba.
A testületnek teljes körű hozzáférésre lenne szüksége, hogy ellenőrizni tudja például a jutalmazások menetét. Ha az OBH elnöke úgy értelmezi a majdani jogszabályt, hogy a személyes adatokat tartalmazó iratokat nem kell kiadnia,egy örökkévalóságig tartó jogvita indul, ami alatt az OBT továbbra sem tudja ellátni a feladatát.
Az EB elvárásának megfelelően megszűnik az a lehetőség, hogy az OBH elnöke az OBT hozzájárulása nélkül, a fegyelmezés nem hivatalos eszközeként rendelhessen ki bírókat új helyre. Egy forrásunk azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy az új felállásban ezekben az esetekben nem az igazgatásért felelős, 200 fős apparátussal dolgozó OBH-nak kéne megindokolnia a bíró elmozdítását, hanem az OBT-nek a vétót, és jogvita esetén pereskedni is az OBT-nek kell majd. Vagyis lényegében egy jelentős igazgatási feladat egyszerűen átkerül az OBH-tól a nem erre kalibrált OBT-hez.
Az Európai Bizottság a kúriai bírók függetlensége tárgykörében kikötötte, hogy a Kúria elnöke nem lehet újraválasztható. Ezt tartalmazza is az IM javaslatcsomagja, de, ahogy a civilek észrevették, azt már nem, hogy a főbírónak a 9 éves ciklus végén megszűnik a megbízatása.
Így Varga Zs. András (Polt Péterhez hasonlóan) élete végéig a Kúria elnöke maradhat, ha a parlamentnek nem sikerül az utódját kétharmados többséggel megválasztani.
Az IM törvénytervezete Varga Zs. Andrást megkíméli attól a tekintélyromboló helyzettől, hogy hivatalban lévőként nem felelne meg a Kúria következő elnökére vonatkozó összes formális követelménynek. Az egyik új feltétel a posztot két év kúriai bírói tapasztalathoz köti, pont amennyit Varga Zs. most januárban pipált ki. Új lehetőség emellett, hogy az is megválasztható Kúria-elnöknek, aki korábban nem volt bíró, viszont például egyetemi tanár jogász, mint Varga Zs.
A Bizottság azt is elvárja, hogy szűnjön meg az átjárási lehetőség az Alkotmánybíróság és a Kúria között. Ez a „lex Varga Zs.”, ami lehetővé teszi, hogy kérésükre az alkotmánybírók megbízatásuk lejártával automatikusan kúriai bíróként folytassák a karrierjüket, függetlenül attól, hogy megfelelnek-e a feltételeknek.
Az IM javaslata megszünteti ezt a lehetőséget, csak épp a kapu meglehetősen lassan csukódna be: a szigorítás nem vonatkozna azokra az alkotmánybírókra, akiket Áder János kérésükre már kinevezett bírónak, de még nem járt le megbízatásuk az AB-n.Az EB szándéka ellenére így továbbra is érkeznének alkotmánybírók a Kúriára, az utolsó a 2030-as évek elején.
Az IM reformcsomagja a Kúrián polgári és büntető ügyszakban is bevezetné a lehetőséget, hogy a perekben három helyett öttagú tanácsok ítélkezzenek. Ez a kritikusok szerint nagyobb szabadságot adna Varga Zs. Andrásnak és a hozzá közel álló vezetőknek, hogy ha akarják, úgy kevergessék a 3-5 tagú tanácsokat, hogy a kiemelt ügyekben kisebbségben maradjanak a régi vágású bírók, nőjön az esély, az elvárt ítélet megszülésére. Az OBT hétfői, rendkívüli ülésén értékeli az IM csomagját.
Újra elmondom amit te is tudsz, hogy a túlnyomó többség nem fideszes.