A WWF segítséget nyújt a kormánynak ahhoz, hogy megfelelően járjon el az akkumulátorgyárak ügyében: 10 pontban foglalták össze, mit kellene tenniük.
Tízpontos javaslatcsomagot állított össze a WWF Magyarország a hazai akkumulátorgyárak telepítésével kapcsolatban – vette észre a hvg.hu. A környezetvédelmi szervezet abban bízik, hogy ezek mentén érdemi szakmai egyeztetés indulhat a civilek és a döntéshozók között a témában, és teljesüljön a Magyarország Alaptörvényében foglalt felelősségvállalás.
A javaslataikat bevezető összefoglalóban számba veszik az összesen 25 – már felépült, vagy felépíteni tervezett, – kisebb-nagyobb akkumulátorgyár telepítésével kapcsolatos problémákat.
Azzal kezdik, hogy elmaradt a stratégiai fontosságú iparág jogszabályban előírt környezeti értékelése. Kiemelik, hogy a gyárak telepítésének vannak előnyei és árnyoldalai, de társadalom és a helyi lakosok nem kaphattak pontos képet arról, ezek milyen hatással lesznek mindennapi életükre, a felelős döntéshozók meg sem jelentek a Parlament Fenntartható Fejlődési Bizottságának a témával foglalkozó ülésén; sőt, az egyes gyárépítések hatásvizsgálatát számos esetben nagy valószínűséggel „felszalámizták”, vagyis a nagyobb gyárak teljes, közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata sem történt meg.
„Hangsúlyozni kell, hogy a vita nem az akkumulátorok szükségességéről folyik. Az akkumulátor-értéklánc igazságosabbá és fenntarthatóbbá tételével kell foglalkozni. Az erre tett nemzetközi törekvések még gyerekcipőben járnak, ezért a magyarországi iparági fejlesztéseket kellene körültekintően, a technológia sajátosságai miatt a legszigorúbb környezetvédelmi és elővigyázatossági szempontok figyelembevételével megtervezni” – írták. Felhívták a figyelmet továbbá, hogy a jogszabályokban meghatározott társadalmi egyeztetéseket érdemben le kell folytatni.
13 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Egy 640 ezres város melletti üzemben 13 ország képviselői dolgoznak úgy, hogy a környéken is magas a lakosság létszáma. Debrecen a maga 200 ezres létszámával és a tanyavilág lakosságával mennyi magyar munkavállalót fog adni abba a gyárba, aminek létrehozásához a föld-trafik tolvaj ártunk és qurmányunk 1/3 összeget ad az adófizetők, tehát a mi pénzünkből? Jönnek a német példával. A véletlen úgy hozta, hogy nem nagy beruházáson vettünk részt, hanem egy kis galvánüzemet bontottunk a németeknél. Szóval a helyhztóság környezetvédelmi osztálya minden héten kijött ellenőrizni, hogyan mennek a munkálatok, mit csinááltunk a visszamaradt anyagokkal, a hulladékot hogyan, kivel semmisítettük meg és annak milyen engedélyei voltak. Kérdeném az itt bőszen kommentelőket, ez nálunk is így megy? Azt mondják, semmi gond a vízzel, mert ők szennyvizet, szennyezett vizet, ipari vizet használnak, nem ivóvizet. Semmi gond, amíg valaki meg nem kérdezi, hogy a víztisztítás során a végeredmény a gyártáshoz használandó víz és tessék mondani a visszamaradt vízzel mit is tetszenek csinálni?
Hosszú. Különösen hosszú, amikor az ellenzék jelszavakban tiltakozik, de az ilyen és hasonló konkrétumok (én aztán sokat tudnék erről mondani) el sem hangzanak.
Az üzemben négy csatornarendszer is volt. Nem gondoltam volna, hogy a vörösiszap tragédia után így lerombolják a környezetvédelmet ezek a dilettánsok.
Elképedve hallom, hogy ilyen vizsgálat egy működő aksigyárban még nem is volt.
Gyakorlatilag a szüzföldet minden védelem nélkül zsákmányolják ki esélyt sem adva az ottani élővilágnak. Veszélyeztetve az élelmiszertermelést is a gyár környezetében.
Új hozzászólás