Ezt a kényelmes 20% fölötti értéket már úgyis megszoktuk.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Magyar Nemzetben publikált véleménycikkében az inflációs cél újragondolását vetette fel – ez jelenleg 3% a Magyar Nemzeti Bank részéről. A politikus úgy véli, hogy az infláció bár nem a legfontosabb, de napjaink legégetőbb kérdése, mivel jelentősen akadályozhatja a társadalmi-gazdasági versenyképességet – szemléz a portfolio.hu.
Arról is beszélt, hogy szerinte elképzelhető: az infláció nem tér vissza a korábbi 2-4%-os szinthez.
A történelmi tapasztalatok alapján, és a gazdasági logikára hivatkozva azzal érvel, hogy az infláció középtávon a korábbi szinthez képest feljebb tolódhat, különösen olyan sokkhatások következtében, mint például háborúk vagy természeti katasztrófák. De a kínálatcsökkenés, a reglobalizáció és a bizonytalanság is hozzájárulhat a magasabb inflációhoz.
Hozzátette: a költségvetési és szabályozói politika felértékelődik az infláció alakításában és felerősödik az inflációs cél meghatározásában is.
A miniszter is lát kockázatokat ezen a területen, érzékeny területnek tartja az inflációs várakozások és a jegybanki hitelesség ügyének kérdését. De mint írja:
a korábbiaknál egy magasabb inflációs cél akár hitelesebb hosszú távú jövőképet mutathatna a gazdaság szereplői számára, akik ezt a szemléletet magukévá téve beépítenék várakozásaikba úgy, hogy közben a jegybanki hitelesség is új alapokra helyeződne.
6 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Arról van szó uraim,hogy a kormány elinflálja költségvetési hiányt és az államadósságot úgy hogy a+takarítások értéke csökkenjen,de ezzel párhuzamosan az állami bevételek növekedjenek!!Hát ennyit a gazdaságpolitikáról amely tekintetben a kilátásaink 2024-re sem valami rózsásak!!
csak ennyi
barátilag
J.L.
Új hozzászólás