A fideszes kormány alig várja, hogy megkaparintsa a tanárok béremelése szánt uniós forrást

„Készre jelentette” az igazságügyi reformot az Európai Bizottságnak a fideszes kormány – írja a 24.hu.

Ezzel párhuzamosan több százmillió euróról adtak le számlát, amelyekre kifizetéseket várnak, dicsekedett Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a július 27-i Kormányinfón.

Gulyás szerint „csak a bizottságon múlik”, hogy „teljesítse a kötelességét” és „kifizesse a Magyarországnak járó pénzeket”. Ebből az összegből – most éppen azt ígérik – a pedagógusok béremelésének egy részét finanszírozná a fideszes kormány.

Magyarország uniós támogatásait összesen háromféleképpen blokkolja az Európai Unió. Első az úgynevezett kondicionalitási eljárás,

amelyet a legtöbben jogállami mechanizmusnak hívnak. Erről az Európai Bizottság javaslatára az Európai Tanács szavazott, tehát az uniós tagországok vezetői döntötték el, hogy a pénzek egy részét ne kapjuk meg. Itt három nagy operatív program 55 százalékát blokkolja az Európai Unió, amíg a fideszes vezetés nem teljesíti az elvárt reformokat.

Ugyanez a mechanizmus akadályozza, hogy az Erasmus és a Horizont programokra szerződéseket köthessenek olyan egyetemekkel és kutatóintézetekkel, amelyek „köz”alapítványi formában működnek.

A második a koronavírus-járvány után létrehozott Helyreállítási Alap, ami majdnem akkora, mint az unió hétéves költségvetése. Magyarország viszont még nem fért hozzá, itt az előbbiekhez hasonlóan az elvárt reformok teljesítésére várnak, de erről nem a tanács, hanem az Európai Bizottság dönt.

A harmadik befagyasztás pedig az unió hétéves költségvetéséből származó kohéziós pénzek egészére vonatkozik. A hétéves költségvetésből kétféle nagy pénzcsoport jár a tagállamoknak. Az egyik nagy csoport az agrártámogatásoké, ezeket Magyarország is megkapta, illetve folyamatosan kapja. A másik nagy csoport pedig a kohéziós, fejlesztési pénzeké, amelyek az uniós átlagnál szegényebb régióknak járnak. Innen egy forintot sem kaptunk eddig.

A jelenlegi hétéves költségvetésben van egy olyan új kitétel, amelyet feljogosító feltételeknek hívnak, és lehetővé teszi a bizottságnak, hogy ne adjon oda pénzeket, ha azt látja, hogy a tagországok valamiben nem felelnek meg az unió alapértékeinek.

Magyarország esetében pontosan ez történt: a bizottság úgy látja, hogy a magyar igazságszolgáltatás nem volt kellően független a fideszes kormánytól, ezért a kohéziós pénzeknek azt a részét is felfüggesztette, amelyek korábban nem voltak felfüggesztve a kondicionalitási mechanizmussal. Ez gyakorlatilag egy végső adu a bizottság kezében, amivel bármilyen pénz kifizetését megtagadhatják.

A befagyasztásról és a feloldásról is az Európai Bizottság dönt, tehát a biztosok, nem a kormányfők. Úgy zajlik a folyamat, hogy jelzik a problémáikat a tagállamok felé, azok vitatkoznak a bizottság ezért felelős embereivel, majd ha megállapodás születik, akkor a reformokat megvalósítja a tagállam, ezután jelzi a bizottságnak, hogy kész van velük, és ezzel párhuzamosan benyújtja a számlákat is, amiket eddig nem fizettek ki. A fideszes kormány pontosan ezt tette most meg.

A bizottságnak 90 napja van a visszajelzésre, és 60 a számlák kifizetésére. Valójában akkor lesz az egész ügy jóváhagyva, ha a bizottság elutalja a pénzt. Mivel ezek a programok jellemzően előfinanszírozásosak, a magyar kormány már kifizette azt a részt, amelyet most visszakér a bizottságtól. Arról, hogy a pénzt elutalják-e, a bizottság kollégiuma, tehát a biztosok szavaznak, a szakértők ajánlása után. A bizottsági döntés augusztusban valószínűtlen, mert ilyenkor a teljes Európai Unió szabadságon van. Szeptember elején állhatnak neki az erről szóló munkának.

Mivel a fideszes kormány korábban azt ígérte, hogy ha megkapják az uniós pénzeket, amelyek „a pedagógusok béremeléséhez kellenek”, már „másnap megemeli a tanárok fizetését”, ennek is meg kell(ene) történnie, miután a bizottság jóváhagyta a pénzek kifizetését.

A tanárok fizetésemelésére szánt pénzeknek valójában csak a töredéke uniós forrás. A 6400 milliárd forintból, amibe a béremelés kerülne 2025-ig, 800 milliárd forint uniós pénz, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint, az EFOP nevű operatív programból.

Ezt csak a horizontális feljogosító feltételek blokkolják, a kondicionalitási mechanizmus nem. Így ha a mostani kifizetést megkapja a kormány, az a gyakorlatban is azt jelenti, hogy az EU jóváhagyta a tanárok fizetésemelésére szánt pénzeket, a kormánynak pedig lépnie kell, ha be akarja tartani az ígéretét