Naponta 75 millió forintot loptak el a bankkártyákat és a számlákat támadó csalásokkal az idei II. negyedévben digitális bűnözők.
Valóságos iparággá nőtte ki magát a bankszámla fosztogatás. Forrás: Pixabay
A pénz több, mint 70 százaléka, közel 5 milliárd forint bankszámlákról tűnt el – közölte Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője, aki szerint 2023 II. negyedévében a bankkártyáinkat és a bankszámláinkat ért kár összege meghaladta a 6,92 milliárd forintot.
Egyetlen negyedév alatt közel felével növekedett a kárérték: 2023. I. negyedévében még „csak” 4,76 milliárd forint kárt jegyeztek fel a bankok. Az idei első félévben elcsalt pénzek 11,68 milliárdos összege 25 százalékkal haladja meg azt a kárértéket, ami 2017 és 2021 között 4 év alatt összesen keletkezett a magyar elektronikus fizetési piacon.
Megállíthatatlanul nő a folyószámlákon lévő pénzek elleni támadások száma és értéke is. Az idei tavaszi negyedévben 4686, számláinkat lecsupaszító visszaélés történt – egy évvel ezelőtt még alig lépte át az ezret az ilyen típusú sikeres visszaélések száma. A támadóknak 3 hónap alatt már közel 5 milliárd forintot sikerült zsebre tenni így. Egy éve, 2022 második negyedévében az átutalásos károk összege alig haladta meg az 1,5 milliárd forintot.
A csalárd tranzakciók több mint ötven százalékát valamilyen szinten sikerült megállítaniuk a szereplőknek a jegybank statisztikái szerint. Hiába van a visszaélések számában továbbra is 90 százalék körüli súlya a bankkártyás csalásoknak, a kárértékben a bankkártyás visszaélések aránya nem éri el 28 százalékot – a II. negyedévben a kár nem érte el az 1,93 milliárd forintot. A bankkártya piacon a kétfaktoros hitelesítés miatt a csalók dolga is nehezebb, ezért aztán érthető, hogy a számukra könnyebb, ráadásul sokkal nagyobb hasznot hozó számlaürítések felé fordulnak.
Az egy csalásra jutó átlagösszeg a bankkártyák esetében alig haladta meg a 42 ezer forintot, ezzel szemben a számla-lecsupaszítások esetében az 1-1 visszaélésre jutó átlagösszeg a II. negyedévben meghaladta az 1,065 millió forintot.
A másik markáns különbség az, hogy a bankkártyás visszaéléseknél nem egyértelmű, hogy az ügyfeleknek kell-e viselniük a károkat. Amíg a teljes kárérték 28 százalékát terhelték rájuk a bankok a II. negyedévben, addig a számlákat lecsapoló csalók szinte minden esetben úgy férnek hozzá a számlákon tárolt összegekhez, hogy az ügyfelek azok adatait valamilyen módon megosztják velük. Ennek köszönhetően a számlákat támadó csalók által okozott károk közel 93 százaléka a számlatulajdonosok kára, azokat senki nem téríti meg számukra – mondta Gergely Péter.
Új hozzászólás